Bodor Ferencet választották a napokban a Salgótarjáni Lendület Tenisz Egylet elnökének. Az előző vezető, az alig egy éve megválasztott Papp Zoltán megszaporodott munkahelyi elfoglaltsága miatt mondott le a közelmúltban. A 44 esztendős, közgazdász végzettségű új elnökkel, aki nemrég Jobbágyi labdarúgó csapatával a megyei második osztály Déli csoportjában bajnoki címet szerzett, a váltásról és terveiről beszélgettünk. – Hogyan lesz egy futballistából teniszelnök? – A váltás kényszerű volt. Már korábban is elnökségi tag voltam, így a többiek megtiszteltek bizalmukkal, s felkértek, irányítsam az egyesületet. – Mit tartasz a legfontosabb feladatodnak? – Négy pontban jelöltem meg a legfontosabb feladatokat, ezeket próbálom most megoldani.
– Mit tartalmaznak ezek a pontok? – Elsőként a férfi csapattal kapcsolatos feladatokat említeném. Szerintem Salgótarjánnak szüksége van egy NB I-es teniszcsapatra, ezért mindenféleképpen meg kell őrizni helyüket az alsó ágban. Persze nem milliós költségvetéssel, hanem úgy, mint a legutóbbi idényben, azaz elsősorban hazai játékosokkal. Két budapesti vendégjátékosunk csak útiköltség-térítést kap, míg a szinte családtagnak számító szlovák Jan Lőrincsik egy jelképes összegért játszik. Összesen háromszázezer forintba kerül nekik az idényük, ez előteremthető. Szeretnénk saját nevelésű játékosokból összeállítani a csapatunkat, de sajnos, a jelenlegi csapattagok és az utánpótlás között egy nyolc-tíz éves lyuk van. Amíg tehetséges fiataljaink be nem érnek, addig marad az igazolás.
– Második pontba az OB II-es női csapat körüli teendőket gyűjtöttem össze. A csapatban minden játékos saját nevelésű, ám fiatalok még, így elsősorban játéktudásuk fejlesztése a cél. Rendkívül tehetségesek a lányok, s ha némelyikük hozzáállásán, szemléletén tudunk javítani, akkor pár éven belül a NB I/B is elérhető. A harmadik feladatomnak a szakmai munka színvonalának javítását tűztem ki. Beindítottuk utánpótlás-szervező táborunkat, valamint a tenisz sulit, ahol Rozgondi Pál edző mellett két friss segédedzői diplomával rendelkező fiatal, Berei Nagy Andrea és Máté Gábor foglalkozik a gyerekekkel. Rendkívül komolyan veszik feladatukat, s ha továbbra is ilyen lendülettel haladnak, akkor jó kezekben lesz a salgótarjáni utánpótlás-képzés. A negyedik pontból az általam ékszerdoboznak is becézett acélgyári teniszpályák még látogatottabbá tételét emelném ki. Tévednek, akik azt hiszik, hogy ide csak a profik járnak, járhatnak teniszezni. Ápolt pályák, jó levegő, zöld sziget vár mindenkit, aki teniszezni, vagy csak pihenni akar. A légkör családias, melyet igyekszünk különböző programokkal, szalonnasütéssel, házi versenyekkel színesíteni. Szeretnénk, ha többen járnának teniszezni, hiszen ez az egyik legegyszerűbb sport, nem kell csapatot verbuválni, két ember már tud játszani.
– Kik segítenek a munkádban? – Mindenképpen Rozgondi Pállal kezdeném, ő a mindenes nálunk. Amellett, hogy edzőként dolgozik és a pályákat is első osztályúvá varázsolja, sportszereket javít, s valahol mindannyiunk „apja” is egyben. Nagyon sokat köszönhetünk Takács Tamásnak és a létesítmény-igazgatóságnak is. – Kényes kérdés következik, honnan próbálsz pénzt szerezni a tervek megvalósításához? – Bevételeink egy része a támogatóktól, a másik része a saját forrásból (bérlet- és pályadíjakból), míg a harmadik-harmad a városi önkormányzattól származik. Az idei költségvetés kilencven százalékát biztosítottnak látom, s a nehezén, az induláson és a férfi csapat szezonján már túl vagyunk. Nem egy szponzortól szeretnénk sok pénzt kérni, a sűrű fillérek biztosabbnak látszanak. – Milyennek látnád a Lendület TE otthonát tíz év múlva? – Szeretném, ha OB I-es lenne a férfi és női csapatunk is, s a játékosok kilencven százaléka saját nevelésű lenne. Valamennyien jó egészségben dolgozhatnánk egy önkormányzati tulajdonú, felújított teniszstadionban. Talán nem is olyan nagy álom ez…
