Két kiváló korábbi helyezés után a minap visszatért sikerei színhelyére, a svájci Kerzersbe Kadlót Zoltán, a Salgótarjáni Atlétikai Club kiváló hosszútávfutója és most már szeniorként remek győzelemmel megkoronázta eddigi sikereit. – Hiába, Svájc az Svájc – ömlengett a közismert Kagya, amikor hazatérve a Bernhez közeli kisvárosból, beszámolt tapasztalatairól. – Minden olyan pontosan és rendben ment, mint stílusosan a svájci óra. Mire odaértünk, egy nappal a verseny előtt, már minden készen állt. A kordonokkal védett, feldíszített rajt- és célterület, a szalagokkal kijelölt pálya, figyelmes rendezők, minden apró részletre kiterjedő szíves és gondoskodó vendéglátás, egyszóval az a hely, ahová örömmel térek vissza, a csodálatos tájról nem is beszélve. – Ezek mellett gondolom a sikerekkel teli emlékképek is belejátszottak döntésedbe, hisz 1995-ben harmadik, 96-ban pedig hatodik lettél. – Igen, és mindezek mellett hosszú évek óta olyan, kedvemre való, 15 kilométeres útvonalon folyik a főverseny, mely csak részben aszfalt, nagy része erdei út, néhány rövid, de nagyon meredek emelkedővel. – Akkor nem csodálom, hogy otthon érezted magad, hisz edzéseid jó részét erdős, hegyes vidéken végzed. – Csak végezhetném normál esetben, de a hosszú tél, és főleg a hatalmas hó miatt közel sem annyit tudtam, mint szerettem volna. Ennek ellenére meglepően jól futottam, mert mivel mindig ugyanaz a verseny nyomvonala, jól összehasonlíthatók az idők. 40 évesen mindössze 20 másodperccel voltam gyengébb, mint 7 évvel ezelőtti legjobbam.
– Mennyien indultatok, és milyen volt a mezőny? – Kétezer-hétszázhuszonnégy férfi, és pár híján ezer hölgy a 15 kilométeren, de számos más táv is létezett, kezdőknek, hobbistáknak, gyerekeknek, sőt gyaloglóversenyt is rendeztek. A résztvevők száma tízezer körül mozgott. A nívóról pedig annyit, hogy jó néhány etiópiai és kenyai vitte a prímet, bár párat sikerült közülük is megelőznöm, végül 11. lettem abszolútban, 47 perc 58 másodperccel, és bár a 40 év felettiek között én nyertem, és ott is díjaztak, az időmmel a 35 évesek között is enyém lett volna a pálma. További szép magyar siker, hogy a salgótarjáni Garami Katalin, aki jelenleg a fővárosban tanul és a Budapesti Honvédnál fut, 55:54 perccel 14. lett a nők között.
