Diana – GloboNet-Fekete Sasok 93-90 (24-20, 22-30, 25-21, 22-19), Budapest. Diana úti iskola, 100 néző, vezette: Porpáczy, Kis B. Diana SE: Cseszlai (31), Debrődy (3), Wehner (10), Dohar (18), Tóth (15). Csere: Temesvári (5), Nyíri (11). Edző: Kertész István, Szabó Antal. GloboNet-Fekete Sasok: Major (2), Kiss (8), Kollár (14), Hartvich (32), Válek (25). Csere: Petrucsik (9), Zsemlye, Tiba. Edző: Farkas Attila. Az eredmény alakulása: 4. perc: 10-10, 7. perc: 17-14, 12. perc: 33-26, 17. perc: 39-44, 25. perc: 56-63, 29. perc: 62-69, 33. perc: 79-76, 38. perc: 86-85. Kipontozódott: Petrucsik a 30., Wehner és Dohar a 39., Tóth a 40. percben.
Idei utolsó találkozójukon a fővárosi Diana SE vendégeként léptek pályára a GloboNet-Fekete Sasok kosarasai, akik számára az aranyvasárnap lejátszott találkozó tétje stílszerűen aranyérmes pozíciójuk megtartása volt a NB I/B Piros csoportjában. Ez a bravúr, nevezetesen, hogy év végén a tarjániak nevével kezdődjön a tabella, eddig példa nélküli az együttes több mint egy évtizedet felölelő első osztályú történetében. Most azonban igen jó esély mutatkozott rá, hogy Majorék éllovasként forduljanak a 2003-as évre, hiszen ellenfelük a hazai környezetben huszonkilenc pontos különbséggel legyőzött Diana, idegenben sem tűnt verhetetlen riválisnak. Pedig a budapesti gárdát csupa tehetséges, sokra hivatott ifjú kosárlabdázó alkotja, akik fiatal koruk ellenére jó párszor megvillantották már oroszlánkörmeiket. Edzőjük, Kertész István nem kis büszkeséggel újságolta a találkozót megelőzően, hogy tanítványai közül öten is meghívást kaptak az év végi All Star-gála újoncmérkőzésére (ahová egyébiránt a Sasok két fiatalját, Kollár Balázst és Zsemlye Sándort is elvárják a szervezők), s egy-két figyelemre méltó eredményük szintén azt bizonyítja – például egyedüliként a mezőnyben nekik sikerült győzniük Nyíregyházán -, hogy igyekvő csapatuk még sokra viheti. Hazai pályán pedig kifejezetten jól muzsikálnak a bajnokság eddigi részében.
Mindezekből is kiviláglik, hogy diadalmenetre azért nem számíthattak a Sasok, hatalmas küzdelemre, futó- és dobóversenyre annál inkább. Ráadásul Farkas Attila a vasárnap esti mérkőzésen a kézsérüléssel bajlódó Böszörményi Pétert, valamint a fegyelmi problémák miatt ezúttal szurkolószerepre kárhoztatott Ughy Albertet is kénytelen volt nélkülözni. Az ő távollétükben, különösen a csapat harmadik legeredményesebb pontszerzőjének számító Ughy hiánya számított érzékeny veszteségnek, még inkább Hartvich Tamásra és Jozef Válekre maradt a munka dandárja. Ahogy már megszokhattuk a centerpáros ezúttal is vitézül állta a sarat, s mindenekelőtt az ő eredményességüknek köszönhető, hogy a lendületesen kezdő vendéglátók nem tudtak jelentősebb előnyt kicsikarni a találkozó első harmadában. A második negyed közepén aztán robbantottak, az ellenfelüket addig tisztes távolságból követő tarjániak, s egy 16-2-es rohammal hét pontos előnybe kerültek, amelyből négyet a félidő lefújásáig meg is őriztek Kollárék (46-50).
A nagyszünet után már Kollár Balázs, Petrucsik Krisztián és Kiss Károly is egyre többször találták meg a kosár felé vezető utat, s mivel a remeklő középjátékosok sem lankadtak, a terheket immár jobban elosztó vendégek biztosan tartották, sőt növelték is fórjukat. Egy perccel a harmadik negyed zárása előtt azonban előbb a védekezésben is remeklő Kiss Károlyt kellett sérülés miatt lecserélni, majd az ugyancsak lendületes Petrucsik gyűjtötte be ötödik személyi hibáját. Tetézte a bajt, hogy a Sasok pillanatnyi megingását kihasználva, a szűk egy perc alatt nyolc pontot termelő Cseszlai Ádám vezette házigazdák kiegyenlítettek. Döntetlen állásról rugaszkodtak neki tehát a felek a mindent eldöntő, negyedik tíz percnek, melyben hatalmas dobópárbaj vette kezdetét. Triplára tripla volt a válasz, különösen Hartvich, valamint a valamennyi pontját ekkora időzítő Nyíri értékesítette biztos kézzel az adódó lehetőségeket. A rendkívül izgalmasan alakuló véghajrát kétpontos hátrányban kezdő Sasok az utolsó másfél percben aztán négy büntetőt is elrontottak, ugyanakkor Cseszlai közelről és távolról sem hibázott. Bár röviddel a vége előtt Kollár még közelebb hozta csapatát, a maradék nyolc másodperc már semmire sem volt elég…
Izgalmas, látványos megoldásokban is bővelkedő találkozón az eleve tartalékosan felálló, s a mérkőzés közben tovább fogyatkozó tarjáni gárda elsősorban gyenge büntetőzése miatt – tizenegyszer rontottak a vonalról – maradt alul a nagyon lelkesen játszó Diana ellen. A vereség elsősorban az első hely elvesztése miatt fájó, hiszen ez az eredmény a rájátszásba kerülés, illetve az ottani jó szereplés szempontjából, igazából nem számít. Kertész István: – Hatalmas küzdelemben, sportszerű mérkőzésen sikerült győzelmet aratnunk. Nagy lelkesedéssel játszó csapatom számára óriási fegyvertény, a sokkal jobb centerekkel rendelkező Salgótarján legyőzése. Farkas Attila: – Nagyon jól játszó ellenféllel szemben végig tartottuk az eredményt, sajnos azonban a végjátékban alulmaradtunk. Amennyiben a büntetőinket jobb százalékkal értékesítjük, győzhettünk volna. Minden kosárlabda-szerető és pártoló olvasónak kellemes karácsonyt és boldog újévet kívánok!
