Fennállásának kilencvenedik évfordulóját ünnepli ezekben a napokban a SKSE. Ebből az alkalomból szerdán hírverő barátságos mérkőzésre, a megyeszékhelyre látogatott az olaszok elleni selejtezőre készülő magyar olimpiai válogatott, hogy megmérkőzzön az ünneplő klub NB II felé igyekvő együttesével. Lesz meccs, vagy nem lesz meccs? Riadtan böngésztük a szerda reggeli sportnapilapot, amelyben Novák Dezső szövetségi edző azon füstölgött, hogy a klubok nehezen adják oda játékosaikat, a meghívottak fele ilyen-olyan okokra hivatkozva lemondta a tarjáni fellépést. Végül, ha tartalékosan is, de időben befutott az ötkarikás együttes.
– Sajnos, nem kevesebb, mint tíz (!) emberem hiányzik abból a keretből, amelyet a jövő szerdán az olaszok ellen szeretnék kiállítani – mondja most már kérdésünkre rosszkedvűen Novák, a korábbi világválogatott labdarúgó. – Én szeretnék ütőképes csapatot pályára küldeni, de nincsenek itt sokan azok közül, akiknek kulcsszerepet szánok a selejtezőre. Nincs azonban jogom kételkedni a klubvezetők szavában, így elfogadom, hogy a távol maradottak valóban betegek, illetve sérültek.
A „nagy meccs” előtt megmérkőzött egymással a SKSE és a SBTC öregfiúk együttese. Némi meglepetésre a sesisták nyertek 3-0 arányban. Ismét pályán láttuk Bástit, Szalayt, Répást, Menczelt, Jecket, s a többieket. Hosszabb idő után ismét zöld gyepen ünnepeltük a hatvanéves Szojka Ferencet, az ötvenes évek aranycsapatának huszonhétszeres válogatott fedezetét. – Nagyon jól esett a játék, nekem még mindig öröm pályára lépni. Álló helyzetből még oda rúgom a labdát, ahová akarom, ám a futás, már nehezebben megy – mondja minden idők legjobb tarjáni labdarúgója.
Mitring (Videoton) – Szőnyi (UTE), Telek (FTC), Geress (Vasas), Puskás (Szeged) – Járfás (Tatabánya), Komódi (Bp. Honvéd), Kocsis (Pécs), Klausz (Tatabánya) – Miklya (Békéscsaba, Bácsi (UTE). Ismert élvonalbeli játékosok alkották az olimpiai válogatottat. Velük szemben Horváth Gyula edző, a következő csapatot küldte pályára: Oláh T. – Rigó, Kerényi, Andó, Mihály – Turányi, Bódi, Kaliczka, Palkovics – Gubán, Tőzsér. Marcsok volt a síp gazdája.
A vendégek a pécsi Kocsis fejese révén mindjárt az elején megszerezték a vezetést. Ezt követően meglehetősen unalmas mezőnyjátékkal teltek a percek. Az ötkarikás játékosok kényelmesen passzolgattak, a hazai csapat nem játszott alárendelt szerepet. A szurkolók a játékot hiányolták.
Jelen volt a találkozón Laczkó Mihály, a MLSZ elnöke is, őt a hét végi FTC-Honvéd rangadó után kitört botrányról, közelebbről Nyilasi „fejeséről” faggattuk. – Végtelenül szomorú vagyok. Amikor már azt gondolná az ember, hogy rend van a magyar labdarúgásban, mindig történik valami. A fegyelmi bizottság példás büntetést hozott, azzal, hogy Nyilasi az év végéig nem ülhet le a kispadra. Tibort személy szerint sajnálom, mert nagyon tehetséges embernek tartom.
Szünet után játéklehetőséghez jutott a válogatottban Tyukodi, Hamar és Vámos (Csepel), Zahorán (Békéscsaba), Ulveczky (Debrecen). A hazaiaknál Somodi, Jambrik, Smelkó és Bartus lépett újonnan a pályára. A játék képe annyiban változott, hogy a címeres mezesek fölénybe kerültek, és magabiztosan adogattak. A 60. percben Hamar 11-esét Somodi hárította. A 73. percben ugyancsak Hamar több csellel tisztára játszotta magát, majd 18 méterről kilőtte a bal sarkot, 2-0. A folytatásban eleredt az eső, egyik mérkőző fél sem törte magát a nagy játék érdekében. Horváth Gyula, a hazaiak mestere csak részben volt elégedett csapatával. Novák Dezső még annyira sem. A tarjáni nézők ennyit mondtak: „Volt jobb!”
