– Milyen sporteredményeket tervezett 1983-ra? – Célkitűzésem, és ezt szerénytelenség nélkül mondom, az volt, hogy korosztályomban, az ifjúságiak símezőnyében, bajnok legyek. Vincze István edző ezzel messzemenően egyetértett. Aztán itt „csak” második lettem. Kárpótoltam magamat a „nagyok” között…
– Mit és hogyan sikerült ebből megvalósítani? – Várakozáson felüli volt az 1983-as esztendő. Alapvetően azért, mert Galyatetőn magyar bajnokságot nyertem sífutásban a felnőttek mezőnyében. Kiegészítő sportágamban, az atlétikában 800 méteren 2,20-on belül futottam. Ezért kiérdemeltem az ezüstjelvényt, a sífutásban elért teljesítményem alapján pedig első osztályú minősítést kaptam. A nyáron meghívtak a MHSZ országos válogatottjába, az NDK-beli Kalauban indultam a Testvériség-Barátság elnevezésű összetett honvédelmi versenyen. A magyarok közül egyénileg én voltam a legjobb, a tizenegyedik helyet szereztem meg. Verse-nyertem Romániában és Csehszlovákiában, a Tátra síkupán. Az utóbbin, a nagyon erős és nálam jóval idősebb partnerek között, alapvetően helytálltam. Egyébként csapattagként is több országos bajnoki címet szereztem, a felnőtt sífutók között 10 kilométeren, az ifi I. leányváltóban öt kilométeren, valamint ugyanitt a sífutó csapatban. A középiskolás országos bajnokságon, Szolnokon gerelyhajításban a második helyen végeztünk. Tornában a területi döntőn a negyedik helyezést szereztük meg. Még egy siker, augusztusban Gyöngyösön nemzetközi síversenyt nyertem.
– Mit vár önmagától az újesztendőben? – Nehéz összefoglalni, hogy mit óhajtok. Mégis: a magyar mezőnyben, sífutásban az elsők között kívánok lenni, nemzetközi szinten pedig valamelyest előrerukkolni. Atlétikában, nyolcszázon 2,15 perc körüli időeredményt szeretnék futni. Erre Csábi Imre edzőm mondotta: „Judit, a 2,13 jobb lenne, ezért már az ifjúsági aranyjelvényt is megkapnád!” Aztán ott van a tanulás is. Van bőven elfoglaltságom. Elég, ha csak jelzem, hogy a minap érkeztem haza a Csorba-tónál levő Donovaly edzőtáborból, hamarosan ismét Csehszlovákiába utazunk, majd minden bizonnyal az NDK-ba utazunk…
