Különös szenvedély a sakkozás. Aki a bűvkörébe kerül, időt, fáradtságot nem kímélve tologatja a bábukat, akár hobbi szinten, akár versenyszerűen egyaránt. Váradi Oszkár az 50-es évek végétől, az akkor alakult „Sese” csapatában olyan, mára már elhunyt sakkozók társaságában kezdett versenyezni, mint Kenyeres Gáza, Gábriel József, Balázs József, Oláh Franci, Pető Gazsi bácsi vagy Németh Béla. Kombinatívan, éles stílusban játszott, s nemcsak a versenypartikban, hanem a baráti snellezések alkalmával is. Örökös és megbízható versenyzője volt megyeszékhelyünk mindenkori OB II-es, sőt OB I-es egyesületének. A legjobb pontszerzők közé tartozott a bajnoki csapatmérkőzéseken. Még tavaly is gyakran utolsóként, a játékidő legvégén állt föl az asztaltól, példát mutatva a fiatalabbaknak a megalkuvás nélküli harcból. Az utóbbi fél évben még eljárt társai közé a sakkedzésekre, de a legnagyobb ellenféllel már nem bírt. A napokban, 84 évesen távozott közülünk. Utolsó útjára ma 13 órától kísérik a tarjáni temetőben.
