Ötvenegy évvel ezelőtt, 1927-ben rendezték az első ifjúsági sakkversenyt Salgótarjánban, az acélárugyárban. A gyári sakkozók lelkes szervezője és irányítója Lausch Ferenc volt a kezdeményező, s a győzelem is az acélgyáriaké lett. A 19 éves öntőmunkás, Balázs József vitte el a pálmát, nyerte a versenyt. A győzelem varázsa, a játék bűvölete tartotta a tábla mellett? Erre válaszolni nem lehet, de az biztos, hogy a fiatal gyári munkás örökre eljegyezte magát a „királyos” játékkal. Sikerek követték egymást. Egy évvel később a felnőttek között is bizonyít, versenyt nyer az akkori idők legjobbjának tartott – ugyancsak gyári sakkozó -, Mikulik Gyula előtt. Az év (1928) sakktörténeti szempontból is jelentős. Megalakul a Salgótarjáni Sakk-kör, s a választmányi tagok sorában ott találjuk Balázs József nevét. Állandó látogatója a munkásotthonnak, később az ipartestületnek, ahol a nagy városi sakkcsaták zajlanak. Kevesen tudják legyőzni. Sorra nyeri a városi bajnokságot és sikereit, csak egy-egy évben tudja megállítani az ambiciózus Gábriel József és a legjobbakra is mindig veszélyes Aczél Béla. A sikerek rangot is jelentenek. Balázs József az éltáblása a városi sakk-kör csapatának – a tulajdonképpeni válogatottnak -, az észak-magyarországi városok évenkénti csapatversenyén. Még alig múlt 30 éves, amikortól a sakk egy másik ága, a feladványszerzés is foglalkoztatja. Ettől kezdve a gyakorlati játék mellett jelentős időt szentel a művészi végjátékoknak, de otthonosan mozog a két- és többlépéses feladványok világában és a tündérsakkban is.
A felszabadulást követően ott találjuk a szervezők között. Mint szakszervezeti felelős dolgozik a Nógrád megyei sakkbizottságban, tagjai közé választja a Magyar Sakkfeladvány Társaság. Közben verseny versenyt követ és a fiatalokkal is jól állja a sarat Balázs József. Legyőzni kevesen tudják a megyében. Pedig ekkor már (1953-tól) jelentős idejét a megyei sakkozás szervezése, irányítása köti le – mint szövetségi elnök tevékenykedik egészen 1974.-ig.Játékerejét bizonyítja a felszabadulás után nyert 6 megyei bajnokság, a 4 harmadik hely. Még 1967-ben, 59 éves korában is nyerni tudott a megye legjobbjainak küzdelmébe.
Nehéz felsorolni minden eredményt, sikert, ami Balázs József nevéhez fűződik. Játszott az első, Salgótarjánban, 1952-ben rendezett vegyes mesterversenyen. Elnöksége alatt 1967-ben rangos nemzetközi tornát, az Asztalos Lajos emlékversenyt rendezte a megye, Salgótarján. És a feladványszerzés is változatlanul leköti erejét. Egymás után születnek neve alatt a szebbnél szebb alkotások. A sikerek közül említsük meg a kétlépéses feladványát, amely a londoni olimpián hatodik helyezést, dicséretet kapott. A sakk nem ismeri az időt, ébren tartja a szellemet. Balázs József fiatal tehetségek előtt nyeri 1966-ban a gyöngyösi elődöntőt, s amikor 1974-ben – oly sok idő után Hankó János, az új szövetségi elnök kiharcolja, hogy vegyes mesterverseny legyen újra Salgótarjánban -, Balázs József 67 évesen az előkelő 6. helyet szerzi meg a 13 fős mezőnyben, maga mögött hagyva a fiatal titánokat, Petrán és Eigler mesterek skalpjával az övén.
Mesteri címet nem szerzett. Nem tudott szerezni, mert amikor 1968-ban nyugdíjba ment az öreg hengerész, 47 és fél év volt a háta mögött, amit az acélgyárban töltött. A hideghengerlőben, a gépek mellett, három műszakban. Talán, ha másképp alakulnak körülményei… Bár nincs mesteri oklevele, régóta mégis mindenki, aki ismeri „mesternek” szólítja Balázs Józsefet, a nógrádi sakkélet nesztorát. A közelmúltban ünnepelte 70. születésnapját. Ma is friss, nem látszik rajta az idő. Úgy tűnik, a versenysakkozástól visszavonult, nem játszik már az OB II-ben a csapatversenyeken, ahol 1960-tól 1977-ig 210 mérkőzést vívott, 96 pontot szerzett, s mindössze kétszer hiányzott. Talán a feladványfejtők tábora így jobban örül. Lassan 90 felé közeledik az eddig közzétett feladványok száma, s közülük a legutolsó az Élet és Tudomány nemzetközi versenyén III. díjat nyert. Bakcsi György, az ismert szakíró írta értékelésében: „Azt hisszük bámulatos, amit a szerző ebben a feladványban mindössze 9 bábbal bemutat.”
A mestert köszöntötték sakktársai, ismerősei, mert rangos kitüntetést kapott. Áldozatos, fáradhatatlan sportmunkásságáért felszabadulásunk 33. évfordulóján megkapta a MTSH által alapított „Nógrád megye sportjáért” emlékplakettet. Sikerekben gazdag sportpályafutás és a sakk nyerte el jutalmát, kapott méltó elismerést.
