A szeszélyes április napjait írjuk, visszavonhatatlanul beköszöntött a tavasz. Befejeződött a síelők idénye. A Salgótarjáni Kohász sífutóinak szerepléséről Hegyi István edzővel beszélgettünk. – Mi a titka a sikereiknek? Különösebb titok nincs. Versenyzőink lelkiismeretesen készülnek az idényre. A MTS-től és a SKSE-től jelentős anyagi támogatást kaptunk a zavartalan felkészüléshez. A sok biztató szó is jólesett versenyzőinknek. Közös volt a munka, sikeres elvégzése után együtt örülünk. – Összehasonlítva a mostani és korábbi teljesítményeket, milyen következtetést vonhatunk le? Tovább öregbítettük a szakosztály hírnevét. A szülők már nemcsak elengedték serdülő és ifjúsági korban lévő gyermekeiket, hanem bizalommal küldték is hozzánk. Serdülő leányokkal például öt éve foglalkozunk. Beérett a gyümölcs. Az elmúlt idényben az úttörő olimpián, országos vidéki, valamint magyar bajnokságon győztek, illetve értek el helyezéseket. Versenyzőink eredményekkel hálálták meg a bizalmat, azt, hogy havas edzéseken készülhettek Szlovákiában az idényre. A sikerek nem tesznek elbizakodottá bennünket, további helytállásra ösztönöznek.
– A sok öröm mellett akad-e üröm? Természetesen. Nem vagyok elégedett az ifjúsági fiúkkal, akikből nem tudunk csapatot szervezni. Hrabecz Gyula rapszodikusan szerepelt. Többet vártam az ifjúsági leányoktól. Tehetségesek, de több szorgalomra van szükség. Rákóczi Zsuzsának is el kell döntenie, hogy e téli sportágat, vagy a kosárlabdát választja. Ezen dolgok okoztak fejtörést az idény során. – Milyen terv áll a szakosztály előtt? Elsősorban jó erőkből álló utánpótlást akarunk nevelni. Földrajzi adottságaink kedvezőek, vétek lenne nem kihasználni ezeket. Még több megértésre és támogatásra van szükségük. Az eredmények ez esetben nem maradnak el.
