Általános iskolában nagyon szerettem tornázni – mondja Szebenszki Gabriella, a SKSE 20 éves atlétája. – Sajnos, túl korán magasra nőttem, ezért testnevelőm, Kiss Imre tanár úr néha-néha elvitt atlétikai versenyekre is. A salakon sem vallottam szégyent, hiszen első versenyemen megyei bajnoki címet szereztem korosztályomban.
Gabriella eredményei egyre jobbak lettek, nyolcadik osztályos korában viszont hullámvölgybe került. A torna nagyon foglalkoztatta, de elszomorította az a tény, hogy kinőtte a szereket. Már azon is gondolkodott, hogy abbahagyja az aktív sportolást. – Mindenképpen Salgótarjánban akartam folytatni középiskolai tanulmányaimat, így kerültem a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola testnevelés tagozatos osztályába. Délutánonként rendszeresen edzettem, a tornatermi foglalkozások mellett egyre többet futottam, és az ugrószámokat gyakoroltam. Ebben az időszakban sokat segített Csábi Imre, az akkori edzőm.
1982-ben már csak az atlétika létezett számára. Az egyéni országos bajnokságon 56,5 másodpercet futott 400 méteren, s ez a kiváló eredmény egyben válogatott meghívót is jelentett. Szebenszkinek a SKSE pálya mindennél fontosabb lett. A tehetséges futó azonban lelkileg megtorpant, s egészségügyi problémái is voltak: egy túlzott fogyókúra alaposan megviselte szervezetét. Mindezek mellett a tanulásban is mélypontra jutott. – Lassan újra egyenesbe kerültem, 1985-ben tagja voltam a SKSE 4×400-as váltójának. Teljesítményem alapján meghívást kaptam a bajor-magyar válogatott viadalra. A váltót megnyertük, s én egyéniben is első helyet szereztem 400 méteren.
A futó, eredményei hatására úgy döntött, abbahagyja a gimnáziumi tanulmányait, csak az atlétikának él. Az acélgyárban helyezkedett el, azóta is itt dolgozik. Edzője Czuder Antal, aki 1985 márciusától irányítja Gabriella félkészülését. – Sok javítani valóm van még. Ezért is foglalkozom sokat futótechnikám csiszolásával, gyorsasági állóképességem növelésével. A tudatos felkészülés az idén már versenyen is jelentkezett, az országos bajnokságon 55,95-öt futottam négyszázon, igaz, hogy begipszelt karom hátráltatott a jobb eredmény elérésében. Hamarosan szeretnék 54 másodperc alatti időt teljesíteni, s visszakerülni a válogatottba.
S hogy tervei nem álmok, azt edzője szavai is bizonyítják: „Gabi tehetséges versenyző. Gondok még vannak vele, kevés az akaratereje, s edzésmunkája is hagy kívánnivalót. Ha ezeket a problémákat leküzdi, biztosan teljesülnek elképzelései. A következő évben első osztályú szintet várok tőle.” S mit hoz 1987? Úgy tűnik, ez főleg a futón múlik. Szebenszki újra bizonyíthatja tehetségét, feltéve, ha elgondolkodik edzője véleményén.
