Az 1985/86. évi megyei labdarúgó bajnokság győztese a Salgótarjáni Kohász SE csapata lett. Ezzel a teljesítménnyel ritka bravúrt hajtott végre a szakosztály. Lényegében két év alatt a semmiből nőtték ki magukat a magyar labdarúgás harmadik vonalába. A STC decentralizációja után tavalyelőtt, acélgyári fiatalokat összegyűjtve vágtak neki a megyei II. osztályú bajnoki mérkőzéseknek. A csapatkialakítás jól sikerült, hiszen már az első évben öt pont előnnyel nyertek bajnoki címet. Majd a megyei I. osztály következett. Az elején még csak a biztos bennmaradás reményével vágtak neki a magasabb feladatok leküzdésének. S ahogy az eredmények jöttek, úgy változtatták célkitűzésüket. „Evés közben jön meg az étvágy” jelszóval a tavaszt már azzal a szándékkal kezdték, hogy fő célkitűzésként a bajnoki cím megszerzését irányozták elő.
A terv sikerült. Bajnokságot nyerve területi csapattal büszkélkedhetnek. A besorolás szerint, hasonlóan a többi csapathoz, a tarjáni gárda ősztől a Mátra csoportban küzd majd a bajnoki pontokért. Mégpedig új edző irányításával. A SBTC utánpótlás csapatainak volt szakágvezetője, Horváth Gyula készíti fel a játékosokat a küzdelemsorozatra, a technikai vezetői teendőket pedig Földi Attila látja el. Az együttes június 11-én kezdte el a felkészülést a magasabb feladatokra. Orvosi vizsgálatok, majd a különböző felmérések után, napi két edzéssel, napközis rendszerben készülnek. Programjuk sűrített, hiszen kétnaponként előkészületi mérkőzéseket is játszanak.
Eddig négy új játékos került az újonccsapathoz. Stayer Balassagyarmatról, Poór a SBTC-ből, Sipkó Kisterenyéről érkezett, míg Simont a Salgó Öblös csapatából igazolták. Ez nem azt jelenti, hogy már le is zárták az átigazolási ügyeket. Több klubbal állnak tárgyalásban, akikkel azonban még nem tudtak megegyezni. – Nagy terveink nincsenek. Szeretnénk jól bemutatkozni a területi bajnokságban, célunk a bennmaradás biztosítása. Bizakodva várjuk az augusztus 16-i rajtot, szeretnénk jó játékkal megörvendeztetni szurkolóinkat. Tudjuk, hogy nagyon nehéz a feladat, de a kemény, következetes munka gyümölcsének be kell érnie – mondta a kohászlegények ifjú mestere.
