Hazaérkezett a jugoszláviai Varazsdról Balázs Dénes és Kovács Dusán, a SKSE két fiatal atlétája, ahol az elmúlt napokban a magyar nemzeti válogatott színeiben az ifjúsági Európa bajnokságon álltak rajthoz. Mint ismeretes, Balázs Dénes az 1500 méteres síkfutásban először 3:47,65 mp-es eredményével beverekedte magát a döntőbe, majd ott szoros verseny végén 3:45,69-et futva a nagyszerű 4. helyezést szerezte meg. Kovács Dusán a tízpróbázók között rendkívül erős mezőnyben a 9. helyen végzett. Kettőjük közül Balázs Dénest sikerült tollvégre kapni.
– Milyen érzés egy igazi Európa bajnokságon szerepelni, és ott mindjárt a legjobbak között végezni? – kérdezem a tizennyolc éves középtávfutótól. – Mondhatom, nem mindennapi élmény. Igaz ugyan, hogy ez csupán egy ifjúsági EB volt, ám a színvonalát, valamint a rendezést tekintve hasonlított egy felnőtt kontinensviadalhoz. Nagyon feldobott a verseny, és örülök már annak is, hogy egyáltalán részt vehettem rajta! – Te a korosztályodban egy év alatt majdhogy nem a „semmiből”, ezt a semmit nagyon keményen idézőjelbe téve, a kontinens élvonalába verekedted fel magad. Minek tulajdonítod ezt a hirtelen látványos kiugrást? – Hatalmas javulásról, kiugrásról, meg ilyesmiről azért nincs szó. Az történt, hogy tartottam a fejlődési tempómat az előző évihez képest. Nem voltam olyan kiugróan jó soha. Lehet, hogy itthon a korosztályomban most kiemelkedem, de nemzetközi színvonalon csak azt nyújtom, amit a többi ország legjobbjai… Az idén talán valamivel mégis többet fejlődtem, mint tavaly. Nem rekedtem meg…
– Kérlek, beszélj a futásaidról? – Izgultam a verseny előtt, nagyon sokat jelentett az, hogy mellettem volt az edzőm, Máté Csaba. A futás az kemény volt, az előfutamban és a döntőben is. Mindkétszer nagyon elfáradtam. Az pedig külön öröm számomra, hogy a fináléban pihenőnap nélkül is tovább tudtam javítani az eredményemen. Egyéni csúcsot ugyan nem futottam, de csak kevéssel maradtam el tőle. – Verseny közben mi játszódik le egy atléta fejében? – Sokat izgultam előtte, hiszen ilyen nagy fellépésem még soha nem volt. De amikor eldördül a rajtpisztoly, az ember már csak magára a versenyre koncentrál. Hogy nyomni kell még erősebben. Hogy ott, azt az előttem lévőt még utolérhetem. Másra nem szabad gondolni. Ha az embernek eszébe jut, hogy fáradt, vagy valami oda nem tartozó egészen más dolog, akkor annyira kizökken a futásból, hogy lőttek is mindennek. El lehet így veszíteni akár 10-15 helyezést is…
Mindezek után Angyal Jánost, a SKSE vezető edzőjét kérdezem, hogyan értékeli a két versenyzőjének az EB-n mutatott produkcióját. – Balázs Dénes szereplése fölülmúlt minden várakozást. Teljesítményének értékét jelzi, hogy ő volt a magyar csapat legeredményesebb versenyzője. Ne feledkezzünk meg azonban Kovács Dusánról sem. A tízpróbázók között ugyan csak a kilencedik helyen végzett, de közben nyolc egyéni csúcsot ért el. Ez legalább akkora fegyvertény, mint a Dénes negyedik helyezése. Arra még soha nem volt példa, hogy 7150 fölötti pontszámmal ne lehetett volna bekerülni a legjobb nyolc közé. Ezért szeretném, ha az ő eredményére is odafigyelne a közvélemény – fejezte be Angyal János.
