Tavaly ősszel hirtelen egy kő csobbant a salgótarjáni férfi kosárlabdázás állóvizében, pont a legjobbkor, mert már meglehetősen elmocsarasodott. Furcsaság, hogy a kődobáló nem más volt, mint a csapat egyik játékosa, nevezetesen Dániel Tamás, a Homo Ludens Kft. egyik tulajdonosa és vezetője. Sebtiben kitűzték a merész célt, a lehető legrövidebb időn belül fel kell vinni a csapatot a NB I-be. Az igazsághoz tartozik, hogy a magyar első osztályban jelenleg huszonnégy csapat szerepel, s a legjobb együttesek is jobbára csak pofozógépek a nemzetközi kupákban. De Magyarországon a magyar NB I a legjobb bajnokság, oda kell feltörekedni. A bátor elképzelések azóta igazolódni látszanak, a SKSE a bajnokság végeztével második lett a NB II Középcsoportjának egyik alcsoportjában, jogot nyertek megvívni az osztályozót a NB I-be jutásért.
– A bajnokság megkezdése előtt mennyire tartották reálisnak, elérhetőnek a meglehetős merészségre valló célkitűzést? – kérdezem Laczkó Sándortól, a csapat edzőjétől. – Teljes mértékben elérhetőnek tartottuk, másképp nem is emlegettük volna a feljutást. Tavaly nyáron keményebb edzésmunkába fogtunk, amihez az idősebb játékosok is nagyszerű partnernek bizonyultak. A két szlovákiai idegenlégióssal, Grendával és Kecskemétyvel erősödött a játékosállomány. – Miben lépett előre az együttes az előző évekhez képest? – Mindenekelőtt gondolkodásban, hozzáállásban, ugyanakkor felgyorsult a csapatjáték, javultunk védekezésben, utóbbi kettő elsősorban alacsonyabb, mozgékonyabb játékosainknak, Baloghnak, Mészárosnak és Grendának köszönhető. Mérföldkövekkel sikerült előrelépnünk állóképesség területén, bizonyítja, hogy kulcsfontosságú mérkőzéseinket a hajrában sikerült megnyernünk. Az sem mellékes, hogy csapatunk gerincét rutinos játékosok alkotják, akik a legfontosabb pillanatokban kezükbe ragadták a karmesteri pálcát, s eldöntötték a találkozót. Centerjátékunk viszont nem az igazi.
– Ez valójában egyetlen személy szerepléséhez kötődik? Juhász Béla túl jár a negyvenen, de még mindig nagyon ponterős, lehet tőle ennél többet elvárni? – Amit Béla nyújt, teljes mértékben elég, erőssége a csapatnak, különösen a fontosabb mérkőzéseken hozta magát profi módon. A többiekkel vagyok elégedetlen. Kecskemétytől jóval több pontot vártam, ugyanez vonatkozik Magyarra is. – Melyek voltak a legfontosabb mérkőzések, s mikor érezték már úgy, hogy kezükben van az osztályozós helyezés? – Tavasszal az Egri Tanép és a Malév ellen játszottuk az év rangadóit, szerencsére mindkét riválisunkat legyőztük. A bajnok Tungsram II ellen különösebben nem készültünk, hiszen ők úgysem juthatnak fel. Nagy erénye volt csapatomnak, hogy a legkritikusabb periódusokban tudta hozni legjobb formáját a társaság, ez vezetett az osztályozós helyezéshez.
– Most következnek az igazi megmérettetések… – Húsvét után máris elkezdődnek az osztályozók, ahol a Csőszer, a Kandó és legjobb tudomásom szerint az Egri Tanép lesz az ellenfelünk. Jól ismerjük mindegyik vetélytársunkat, a Csőszert tartom a legnehezebb ellenfélnek. Oda-vissza zajlanak a mérkőzések, végül a négy csapat közül egy jut fel a NB I-be. – Tételezzük fel a legjobbat, sikerül felmenni az élvonalba. A jelenlegi játékosállomány, mostani tudásával, felkészültségével, milyen eredményre lenne jogosult? – A mai SKSE egy erős NB II-es csapat, ki kell egészíteni néhány NB I-es szintű játékossal. Szeretnénk hozni két külföldit, egy centert és egy alacsonyabbat, melléjük néhány fiatalt és egy tapasztalt élvonalbeli kosarast kívánunk igazolni. Máris nálunk van a Bp. Honvéd juniorcsapatából érkezett Földesi Zoltán, aki 185 cm magas, irányító és bedobó, rá már a play off alkalmával is számíthatunk.
– Egy csapatnál nem elég, hogy jó kosarasok alkossák, jó edzéseket tartsanak, hanem anyagi háttérre is szükség van, főleg a NB I-ben. Kérdés, meg lesz-e Salgótarjánban? – fordulok Dániel Tamáshoz, a csapat játékos-menedzseréhez. – Salgótarján városa rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel, csak meg kell találni a lehetőségeket. Ennek feladatát a Homo Ludens Kft. vállalta fel, mely sportmenedzsere a kosárlabda csapatnak. Azon kívül, hogy felkutatjuk a szponzorokat, anyagilag is támogatjuk az együttest. Nagy segítséget jelent ebben újabb vállalkozásunk, a városban két helyen megnyílt sportsegély játékterem. A továbbiakban nagyon várjuk azokat a támogatókat, akik fantáziát látnak egy NB I-es kosárlabdacsapatban. Az élvonalbeli szereplés feltételeire még csak hozzávetőleges adataink vannak, úgy néz ki, hogy félprofi csapattal, idegenlégiósokkal, öt-hat millió forint kellene évente olyan szintű működéshez, hogy a csapat hosszabb távon megvethesse a lábát a NB I-ben.
