Novák Gyula 1981-től atletizál a SKSE-ben. Pályafutása legjobb eredményét érte el a napokban, amikor megdöntötte a szakálas megyei hármasugró csúcsot… Edzője Angyal János, ez év márciusában így nyilatkozott: „Rendkívül jó képességű. Úgy érzem, ő lesz Nógrádban az első, aki hármasugrásban először jut túl a 16 méteren. Tiszteletre méltó, hogy iskolai munkája mellett, mindenféle munkaidő-kedvezmény nélkül, tiszta amatőr alapon dolgozik. Ilyen tisztességes tanítványom még nem volt.”
Szülőfaluja, Karancslapujtő általános iskolájának testnevelő tanára, az idén januárban töltötte be 26. életévét. A salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban érettségizett, később Egerben tanult, a tanárképző főiskolán. Földrajz-testnevelés szakon szerzett diplomát 1984-ben. Ezt követően Lapujtőn kapott katedrát… Az csak természetes, hogy ismét Salgótarjánban, a SKSE-nél folytatta a sportolást. „Az első jelentősebb eredményt 1983-ban értem el, a felnőttek országos távolugró bajnokságán negyedik lettem, 765 cm-rel. Egy évvel később – a magyar válogatott tagjaként -, Kubában versenyeztem, a Barientos emlékversenyen. Távolban és hármasban egyaránt a hatodik helyet szereztem meg. Egyébként, a viadalon tíz ország legjobbjai indultak, köztük a szovjetek. Sajnos megsérültem, és kerek egy esztendeig tartott a teljes gyógyulás.”
A válogatottságot megelőzően járt a Szovjetunióban is, aztán nélküle nem múlt el egyetlen jelentősebb verseny sem. Időközben a hármasugrás lett a fő száma. Letette névjegyét az idén is. Harmadik helyen végzett a Budapest bajnokságon és a TRICOTEX Kupán. A fővárosiak viadalán 15,19 métert ugrott, a jugoszláv Kozul és a bolgár Markov megelőzte. Minden vágya az I. osztályú szint (16,10) teljesítése volt. Ez néhány hete, a fővárosban megrendezett nyílt bányászbajnokságon sikerült! Nagyszerű sorozatot teljesített: 15,64, 15,59, 15,98 és végül 16,25. Külön örömére szolgált, hogy túlugrotta a sokszoros válogatott Kiss Tibort, valamint az IBV helyezett Erdélyi Gézát is. „Bakos Gyula országos csúcsától (17,23) még 96 centiméter választ el. Remélem, idővel megközelítem a mestert. Az viszont biztos, hogy az országos ranglista hetedik helyéről előbbre rukkolok. Kissé nehéz a helyzetem. A tanítás után rohanok Salgótarjánba, edzésre, aztán családi ház építés előtt állunk. Amire még büszke vagyok: tavaly tanácstagnak választottak meg, és az idén márciusban felvettek a MSZMP-be. Nagyon szeretem tanítványaimat, az atlétikát és a labdarúgást. A lapujtői csapatban hosszabb ideig játszottam. Egyébként néha már úgy érzem, elegem van. Ez az érzés csak rövid ideig tart, és újra kezdem, folytatom. Lukács Imrétől (volt testnevelő tanáromtól) és Angyal Jánostól tanultam ezt az elvet: nincs lazsálás. Mit hoz a holnap? A rekortánon vagy a salakon dől majd el.”
