Július 13-án este a záró-ünnepéllyel fejeződött be Mallorcán a 20. Nyári Universiade. Az utolsó napon a távolugrás döntőjében Ajkler Zita a Salgótarjáni Kohász Diák Atlétikai Sportegyesület atlétanője 646 cm-rel az ötödik helyen végzett.
– A világversenyre a második csoporttal utaztam ki, július 5-én – kezdte Ajkler Zita. – Nagyon nehezen találtuk meg a szobáinkat, így csak jóval éjfél után térhettünk nyugovóra. Persze a késői alvás az elkövetkező napokra is jellemző volt, hiszen Spanyolországban az éjszakai élet igen sokáig tart, így behallatszott a szobáinkba a zene. Én megpróbáltam csendben készülni a versenyre, amely többé-kevésbé sikerült is. – A selejtezőt hogyan abszolváltad? – Harmincegyen indultunk, amelyet július 12-én délelőtt rendeztek meg. Nekem szerencsére csak egyet kellett ugranom, az első körben mindjárt 643 centimétert ugrottam, így máris a döntőben voltam, hiszen a selejtező szint 640 centi volt. Egyébként ezt a szintet mindössze hatan értük el, így a további legjobbakkal kiegészítették a tizenkettes döntő mezőnyét.
– Mit hozott a finálé? – Elsőre 644 cm-t ugrottam, tehát egy kicsit javítottam a selejtezőben elért eredményemen. Aztán a második sorozatban ugrottam a 646-ot, ezzel a második helyre léptem előre, de a mezőny igen szoros volt. A harmadik sorozat után már visszacsúsztam az ötödik helyre. A negyedikben 636 centi sikerült, az ötödik, belépett ugrásomnál 642 centit repültem. Végül is maradt a 6,46 méteres eredményem, s az ötödik hely. – Miként értékeled ezt a szereplést? – Én örülök az elért ötödik helynek, már csak azért is, mert áprilistól mintegy két hónapig izomhúzódással bajlódtam. Tudtuk, hogy a dobogóra kerüléshez egyéni csúcsot kellett volna ugranom. A versenyen a körülmények nem a legjobbak voltak, hiszen egy-két kivétellel állandóan szembe fújt a szél. Az előzetes nevezési listán, az ez évi eredmények alapján, én a nyolcadik lettem volna. Tehát igen erős volt a mezőny. A 692 centivel az első helyen végző ukrán Olena Sekoviszova az atlantai olimpián az ötödik volt, míg a harmadik helyezett brazil Maggi (658 cm) itt jóval elmaradt az idei legjobbjától (726 cm), amellyel vezeti a világranglistát. Továbbá azért is örülök ennek az eredménynek, mert ez volt az első világversenyem, ami nem Budapesten volt. A csapatvezetők is elégedettek voltak velem, nem sokkal maradtam el az OB-n elért 655 centitől. Tavaly hatodik lettem a budapesti EB-n, most ötödik és bízom benne, hogy ez a tendencia tovább folytatódik. Itt köszönném meg mindazoknak, akik segítettek abban, hogy az edzőm, Herczeg Vince ott lehetett velem végig a versenyen.
– Hogyan tovább, milyen program vár még rád a nyáron? – Most pár nap pihenő következik, már csak azért is, mert összeszedtem egy kis torokfájást. Hétfőtől azonban ismét belevetem magam a munkába. Minden valószínűség szerint legközelebb Hamburgban veszek részt egy versenyen, majd augusztus közepén, a Balaton bajnokságon szerepelek. A két verseny közül valahol szeretném megjavítani az idei legjobb eredményemet. Ezután ismét lesz egy kis pihenő, aztán elkezdem a felkészülést a fedett pályás EB-re és a sidney-i olimpiára.
Herczeg Vince, Zita edzője: – A helyezéssel én is elégedett vagyok. Örülök annak, hogy ezen a versenyen is helytállt a tanítványom. Sokan vártak újabb csodát, mint a tavalyi EB-n történt, de ez most nem következett be, viszont hasznos tapasztalatokat szereztünk, sok tanulságot szűrtünk le ebből a versenyből. Többek között azt, hogy minden sérülést komolyan kell venni, az áprilisi húzódás nyomai még most is hátráltatták Zitát abban, hogy újabb egyéni csúcsot ugorjon. Most már előre kell tekinteni és mindent az olimpiai felkészülés alá kell vetni. Jövőre újabb kellemes meglepetést szeretnénk szerezni a sportbarátoknak.
