A Salgótarjáni Acélárugyárban, 1958-ban 300, 1959-ben 566 és 1960-ban már 945 dolgozó vett részt a tömegsportban. A Salgótarjáni Kohász SE megyénk egyik legnagyobb, legnépesebb sportköre, ahol igen jól dolgoznak nemcsak az egyes szakosztályoknál, de a tömegsport terén is. Ezt mutatja az a kiértékelés, amely a napokban látott napvilágot. A sportkör vezetősége beszámolt arról, hogyan is alakult 1960-ban a tömegsport vonala az Acélárugyárban. A Salgótarjáni Acélárugyárban is a tömegsport fellendítésében hatalmas segítséget adott az 1959-ben megjelent párthatározat, melynek szellemében viszik a munkát a Salgótarjáni Kohász SE vezetői. Hiszen már az 1959-es évben létrehozták a tömegsportbizottságot, mely a későbbiek folyamán kibővült az olimpiai jelvényszerző bizottsággal. 1960-ban újszerű volt a szervezőmunka terén, hogy a sportkör aktivistáin kívül az üzemi sportszervezeti felelősök is lelkes munkát végeztek. Az ő segítségükkel az 1960-as évben labdarúgásban, sakkban, asztaliteniszben, tekében és röplabdában indítottak be üzemi bajnokságot. Majd pedig az olimpiai jelvényszerző versenyekre serkentették a gyár dolgozóit. Dacára annak, hogy nagy segítséget nyújtottak a szakszervezeti sportfelelősök, mégis volt gátló körülmény az idei bajnokságoknál, a tömegsport munkában. Ez pedig az volt, hogy az üzem fejlesztése révén a Salgótarjáni Kohász SE edzőpályáját elvették, s az építők felvonulási terepnek használták. Így nem lehetett ezen, versenyeket rendezni. Míg ezután a félév végén a nagyüzemi pártbizottság napirendre tűzte a sport helyzetének tárgyalását, s nyújtottak segítséget a további munkában. Örömmel töltötte el a sportvezetőket az a tény, hogy a KISZ Központi Bizottsága által beindított olimpiai jelvényszerző versenyek jelentőségét az alapszervezetek taggyűlésen is ismertették. Nagy segítséget jelentett, hogy a Szakszervezeti Bizottság rendszeresen beszámoltatta a Sz.B. sportfelelősöket az üzemi tömegsport munkáról és feladatokat szabott meg számukra.
Örvendetes volt az a tény, hogy az üzemekből az idén már nem csak a labdarúgó-mérkőzéseken, de az olimpiai jelvényszerző versenyeken is majd mindig több mint félszáz dolgozó jelent meg, s tette le a próbát. 1960-ban a tömegsportra a Salgótarjáni Acélárugyárban harmincezer forintot fordítottak. Ezen kívül a Vasas Természetbarát Egyesület, ahol a gyár sok dolgozója sportol, még 8000 forint, támogatást kapott. Amíg az Acélárugyárban az előző években jóformán csak papíron volt meg a tömegsport, s legfeljebb csak az üzemi labdarúgó-mérkőzésekre korlátozódott, addig az 1960-as év már sikeresnek mondható, hiszen, ha csak a számszerű eredményeket nézzük is, láthatjuk, hogy 1958-ban mindössze 300 dolgozó vett részt a tömegsportban. 1959-ben 566 dolgozó vett részt az üzemi bajnokságokban. Ezekkel szemben már 1960-ban 945 fő kapcsolódott be az üzemi bajnokságok és az olimpiai jelvényszerző versenyek révén a tömegsportba. Tekintettel, hogy az idén nem rendezték meg az országos Kohász-bajnokságot, így az olimpiai jelvényszerző versenyek mellett, a nagyüzemi pártbizottság, a vállalatvezetőség és a KISZ-szervezet vándordíjáért folytak a küzdelmek. A nagyüzemi pártbizottság vándordíját tömegességével a „Hideghengermű” nyerte el. A vállalatvezetőség vándorserlegét a „TMK” labdarúgó csapata nyerte. A KISZ-bizottság vándorserlegét a legjobb KISZ alapszervezet kapta.
Külön dicséret illeti meg a legényszállóban folyó sportmunkát, ahol önálló versenyeket is rendeztek sakkban és asztaliteniszben, s százalékosan a legjobb eredményt érték el az olimpiai jelvényszerző versenyben. Ezért a sportkör elnöksége egy teljes röplabda felszerelést juttatott részükre. A SZMT által kiírt üzemi labdarúgó-bajnokságot az idén is a „Főműhely” labdarúgói nyerték el, s így újabb évre védői lettek a szép vándorserlegnek. Meg kell emlékezni még a Szakszervezeti Bizottság irányítása mellett működő Salgótarjáni Vasas Természetjáró Egyesület munkájáról is. Itt is jó munka folyt az 1960-as évben, mert a sok túra mellett üzemi tömegtúrát is rendeztek, ahol a gyár mintegy 528 dolgozója vett részt. A KISZ-szervezet munkájáról el lehet mondani, hogy még van javítani való rajta. Nem adott meg még az idei munkában sem minden segítséget az üzemi KISZ. Az olimpiai jelvényszerző versenyek vonalán sem volt meg a megfelelő támogatás, mert a fiatal leányok csak is százaléka vette ki részét ebből. Azoknak is a fele, nem mert, sportmezbe öltözni versengésekre. Pedig új felszerelést kaptak. Inkább utcai ruhában versenyeztek. Pedig hát példát vehetnének a falusi leányoktól, kiknek nagy körében már nincs meg az előítélet, s minden gátlás nélkül vesznek részt sportöltözékben a versenyeken. De általában megállapíthatjuk, hogy az üzemi fiatalság körében még nagy a közöny a tömegsport terén. Ezt kell a KISZ-szervezeteknek segíteni, levetkőzni. Évek óta nem lehet férfi vagy női röplabda csapatot megszervezni, pedig új felszerelést is vettek erre a célra. Ezen a vonalon is nagy segítséget várnak a KISZ-szervezetektől a fiatalok bevonása révén. Az 1961. évi tömegsport alapja a „Toldi Miklós” testnevelési mozgalom lesz. Hogy a következő évek tömegsportmunkája még eredményesebb legyen, már most elkészítette a Sportkör Elnöksége a terveket, mely szerint a tél folyamán a sportaktivisták továbbképzésére 10 előadást tartanak. Ezen kívül minden üzemnél, minden KISZ-alapszervezetnél ismertetik a „Toldi Miklós” mozgalom szabályait. Megalakítják a SK agitációs-propaganda bizottságát, mely nagy segítséget ad majd a további tömegsport munkához. A Salgótarjáni Kohász 1961-ben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. A jubileumi évben olyan tömegsport megmozdulást szeretnének rendezni, mely dokumentálná a szocialista sport erejét, lényegét, azt, hogy ebből a 60 évből 15 év óta a sport már nemcsak a kiváltságos osztályé, hanem mindenkié, a dolgozó népé!
