Az országban tíz kiemelt központi sportkör működik. Nógrádban két megyei szintű, kiemelt egyesület van: a SBTC és a SKSE. A Salgótarjáni Kohász elnöksége a közelmúltban tanácskozott, ahol foglalkoztak a MTS II. kongresszusa (1967. december 12-13.) határozatának végrehajtási tapasztalataival. Orlik Ferenc sportköri elnök hangsúlyozta, hogy igyekeztek nagy gondot fordítani a versenysport mellett a tömegsport fejlesztésére is. Évről évre labdarúgásban, tekében, sakkban, asztaliteniszben, és természetjárásban vállalati bajnokságokat rendeztek. A középfokú intézetekben tanuló tehetséges sportolókat foglalkoztatták az egyesületben. A tehetségkutató, válogató versenyek számát a jövőben növelni szükséges. A testnevelés és sport népszerűsítésében nem hiányzott a társadalmi összefogás. Az egyesület igényelte a társszervek támogatását, melynek kedvező hatása elsősorban a tömegsportmunkában gyümölcsözött. A MTS 1968-ban dolgozta ki a sportágak tervszerű és differenciált fejlesztésének tervét. Az előadó hangsúlyozta, hogy az egyesületnél tovább kell javítani a szakmai munka színvonalát. Az atlétáknál, kosárlabdázóknál, síelőknél, vívóknál és a labdarúgóknál képzett szakemberek irányítanak, de továbbképzésükről nem szabad megfeledkezni.
A kiemelt szakosztályok munkájával külön is foglalkozott az elnök. A kék-fehéreknél a 12 szakosztályból az alábbiak kiemeltek: atlétika, vívás, birkózás és sí. A négy sportág működtetéséhez, bár akadnak anyagi gondok, megadják a szükséges támogatást. Ehhez hatékony segítséget nyújt a MTS Nógrád megyei Tanácsa is. A MTS által kiadott nevelési irányelvek meghatározzák az egyesületekben folyó nevelési tennivalókat. Az egyesületben ismerik ezeket az irányelveket. Az viszont korántsem biztos, hogy ezeket alkalmazzák is minden szakosztályban. Több sportoló nem jár rendszeresen edzésre, életmódja sem kifogástalan. Az akarati tényezőkkel is akadnak gondok. Vannak olyan tapasztalatok, hogy még a válogatott sportolók, akiknek jó példával elől kellene járni, sem tartották be az előírásokat. A hibák elleni küzdelem nem könnyű munka, de állandóan nyesegetni kell a vadhajtásokat. Az atlétáknál működő KISZ csoport összekötő kapocs szerepét tölti be a szakosztály, a KISZ bizottság és az egyesület elnöksége között. Működésének elemzése után a káderutánpótlás biztosításának fontosságával foglalkozott az elnök. Ehhez a pártszervezet segítségét kérik.
A gazdálkodás kérdése is napirendre került. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében három út mutatkozik a jövőben: 1. nagyobb pénzügyi támogatás, 2. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, átveszi a létesítmények fenntartását, 3. több szakosztály megszűntetése. Az utóbbi azonban véglegesen nem oldaná meg a gondokat. Így más megoldást kell keresni. Az elmúlt évben közel egymillió forint volt az egyesület költségvetése. Az idei terv már több mint egymillió-százezer forintot irányoz elő. Időközben emelkedtek a terembérleti díjak, emiatt drágultak a sportolási feltételek. További létesítmény-fejlesztéseket tervez a sportkör, melyek üzemeltetéséhez újabb személyek alkalmazása válik szükségessé. Ilyen és hasonló gondok nehezítik a munkát. A Salgótarjáni Kohász, mint kiemelt sportkör csak úgy tudja teljesíteni a reá háruló sportfejlesztési és nevelési tennivalókat, ha sokkal nagyobb támogatást kap a különböző szervektől, mint a korábbi években.
