Beki! Beki! Beki! – bíztatták a népszerű Bekecs Zsuzsát sporttársai, s a hirtelen megeredt eső ellenére szép számmal megjelent Balaton-partiak a hét végén, Siófokon rendezett síroller Világkupán, s a biztatás nem is volt eredménytelen. A Salgótarjáni Petőfi DSE versenyzője pénteken húsz másodperc előnnyel nyerte a tíz kilométeres prológot, így szombaton ő indulhatott elsőként a húsz kilométeres hendikepes versenyen, ahol ugyancsak megszerezte az első helyet. A bravúros győzelem ellenére Holló Miklós szövetségi edző visszafogottan nyilatkozott: – Zsuzsának a hegyi sírollerezés az erőssége, mint ezt nemrég Franciaországban negyedik helyével is bizonyította. Ha országúti világversenyen érem-közelbe kerül, netán érmet szerez, az meglepetésnek számít. Nem szabad elfelejteni, hogy a most utána induló orosz Firszova és az olasz Druidi is rendkívül erős, vezetik a világrangsort.

A Petőfi DSE újdonsült Világkupa győztese a tőle szokatlan felszabadultsággal mesélt a szenzációs eredmény születésének körülményeiről. – Sokat meditáltunk Vincze István egyesületi és Holló Miklós szövetségi edzőmmel, hogy a prológon szerzett első hely után milyen taktikát válasszunk. Megpróbáljam-e a lehetetlent, azaz végig az élen maradni, annak kockázatával, hogy a végén lehajráznak, vagy válasszam a könnyebbnek számító bolyozást, s bízzak a szerencsében? Végül is a pszichikailag igen nehéz élen futása mellett döntöttünk. Az Ezüstpart Hotel környékén zajló nyolckörös verseny első három körében a mögöttem rollerező orosz lány egyre jobban megközelített, s szinte már éreztem leheletét, noha csak tíz másodpercre tudott megközelíteni. Aztán szárnyakat kaptam, s magabiztosan, egy perc előnnyel nyertem. Nagy öröm számomra, hogy egyaránt először nyertem egyéniben, felnőttként és az is, hogy hazai környezetben sikerült aranyérmet szereznem Világkupán.

– Minek köszönhető, a nem várt siker, hiszen a verseny előtt a tíz közé kerülés volt csupán a cél? – Úgy érzem, hogy jól sikerült a formaidőzítés, sokat, nagyon sokat edzettem Vincze István és Máté Csaba irányításával, s a dr. Gótai László, a MOB Nógrád megyei képviselője által megszervezett támogatási rendszer eredményeként végre kiváló rollerrel versenyezhettem. Fantasztikus érzés örömet szerezni azoknak, akik támogatnak és bíznak bennem. Gótai úron kívül például a városi, a megyei, s a különböző szintű sportvezetésnek, s a nekem nagyon sokat jelentő munkahelyemnek, a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. egész kollektívájának, élén Varga László igazgató úrral. De úgy gondolom, hogy az engem támogatók és a nekem szorítók közé sorolhatom a Nógrád Megyei Hírlapot és olvasóit is.

– Kiktől tudtál az elmúlt héten elveszett síbotod helyett másikat szerezni? – Volt budapesti klubtársam, Illyés János adta kölcsön az övét, amelyik pontosan olyan, mint az enyém volt. Az elveszett sportszerem még mindig nem került elő, se a Hírlap – számomra megható – felhívására jelentkezett valaki, aki talált egy síbotot. Sajnos hamar kiderült, hogy nem az enyémet, így továbbra is hiányzik a más számára értéktelen, de nekem nélkülözhetetlen eszköz. Remélem, hamarosan visszakerül hozzám, hiszen lélektanilag nagyon fontos nekem – fejezte be Bekecs Zsuzsa.

A siófoki síroller Világkupa futamon rajthoz állt a juniorok között Bekecs Zsuzsa klubtársa, az ugyancsak salgótarjáni Bogár Edina is, aki robbanékonyságáról tett tanúbizonyságot és a 20 kilométerhez képest villanásnyi ideig tartó, mindössze 200 méteres sprintszámban – öregbítve a magyar sírollersport hírnevét -, a juniorok közt az értékes ezüstérmet szerezte meg.