Botár Attila, a 200 és 400 méteres gátfutás örökös magyar bajnoka hosszú betegség után, életének 66. évében elhunyt. A Botár família aranybetűkkel írta be nevét Salgótarján sporttörténetébe. Botár László a két világháború között Észak-Magyarország egyik legjobb gerelyvetője volt a SBTC színeiben. Botár Margit a Salgótarjáni Vasas és SKSE dobóatlétája. Dr. Botár Zoltán sportorvos, Botár Attila testvére, a Testnevelési Főiskola docense, a magyar labdarúgó válogatott és a MTK sportorvosa, jelenleg Budapesten él. Számos sportegészségügyi tanulmány, tankönyv, jegyzet szerzőjeként vált ismertté.
Botár Attila, a kiváló atléta 1931. február 19-én született Salgótarjánban. A SSE, majd Salgótarjáni Vasas sportolójaként vált országos hírű versenyzővé. Az 1950. szeptember 17-én felállított országos ifjúsági csúcsát tíz éven keresztül nem tudták megdönteni. A többi tehetséges vidéki fiúhoz hasonlóan hamarosan Budapestre költözött, s a Dózsa versenyzője lett, ahol 1950-től 1962-ig több mint tízszer nyert magyar bajnoki címet. Győzött 110 gáton, 200 és 400 méteres sík- és gátfutásban, valamint távolugrásban egyaránt. 1950-1960-ig volt válogatott versenyző. A főiskolai vb-n bronzérmet szerzett. Salgótarján sportszerető közönsége Botár Attila emlékét megőrzi. Életútját a készülő sportalmanachban rögzíti.