A megyei első osztályú bajnokságban szereplő Kohász FC, közismertebb nevén SESE igazgató edzőjével, Horváth Gyulával értékeltük csapata őszi teljesítményét. Kezdjük azzal, amivel a bajnokságnak nekivágtak, a célkitűzéssel és az átigazolásokkal. – A megelőző szezont értékelve erősen kifogásoltam néhány játékos hozzáállását úgy szakmai, mint a magánélet területén. Ilyen patinás klubnak csak olyan lehet a tagja, aki egyéni érdekét is alárendeli a klubérdeknek. Többen eltávoztak a csapattól, köztük olyan fiatal játékosok is, akiket szívesen megtartottam volna. – Miért nem tartottad meg? – Az átigazolási szabályzattal nem tudok versenyezni, egyszerűen fogalmazva, tönkreteszi a csapatépítést. Többek között távozott az egyesületünktől Gulyka (kölcsönbe Palotás), Szabó Roland (katona BLC), Smelkó, Tóth Zs. (Öblös), Kerényit idény közben Szécsény átigazolta. – Térjünk vissza a célokra. – Soha nem csináltam belőle titkot, egyértelmű: NB III! A cél érdekében igazoltunk is játékosokat: Baják leszerelt, Sándor (Volán), Hajdú (SVT), Turányi (Szécsény), Laczkovich (Pásztó), Oláh S. (Rádiófoci), Hunyás (SBTC), Hiesz (Szécsény) kerültek hozzánk.
– Igaz, nem kis nevek, de jelenlegi 12 pontos hátrány sem tűnik kicsinek. – Mint mondtam, a célkitűzésünk továbbra is a NB III és ezt mindenki higgye el, reális. Az ősszel sorozatban olyan problémáink voltak, amire senki sem számíthatott. Csak néhányat említenék meg. Turányi focicsuka helyett gipszet viselt, Laczkovich hónapokig állt az ismert pásztói botrány és sérülés miatt, Tőzsér porcsérüléssel bajlódott, Hunyást német munkavállalása akadályozta, Sándor szintén sérült volt. – Szeretném, ha egy-egy mondattal értékelnéd a játékosok teljesítményét. – Erre nem vállalkozom, mert szerintem ezt egy mondattal korrektül megtenni nem lehet, viszont szívesen elmondom az átlagosztályzatokat, hiszen minden mérkőzés után értékelem a játékosokat. A felsorolásban azok szerepelnek, akik a mérkőzések legalább 40 százalékában pályára léptek. A legjobb eredményt, 6,076, Fancsik érte el. Sorrendben a többiek: Szabó 6,000, Králik 5,940, Sándor 5,769, Palkovics 5,764, Bozó 5,750, Hunyás 5,690, Hajdú, Turányi 5,560, Oláh S. 5,530, Oláh L. 5,380, Laczkovich 5,350, Tőzsér 5,280. A felsoroltak között nem szerepelnek a kapusok, de őket szerencsére nem lehetett értékelni és nem szerepel Kakuk Tamás sem, aki szintén pályára lépett, ő egy nagy tehetség, reméljük, kinövi magát. Szeretném még kiemelni Sándor Norbertet, aki még külön edzéseket is tartott és még nem mondott le arról, hogy magasabb osztályban focizzon.
– Tavaszi célkitűzések? – Mint többször mondtam, semmit sem változtatok! Nem tartom a hátrányt behozhatatlannak, a március 12-i berceli mérkőzésen sok minden eldől. Jelenleg nagyon komoly munkát végzünk. – Problémák? – Egyesületünk 1901-től létezik, ha nem lenne az önkormányzat, a Silco Kft., Agora Kft., Palóctáj, Salgótrans, Hajdara Ferdinánd vállalkozó támogatása, már rég bezárhattuk volna a kaput. Jószerivel egyedül csinálok mindent. – Melyik mérkőzésre emlékszel vissza legkevesebb örömmel? – Akinek az a célkitűzése, ami nekünk, annak nyilvánvaló, a vereségre. A Hasznos elleni mérkőzést gólokkal kellett volna nyernünk! – Melyikre a legszívesebben? – Ahol a csapat megközelítette azt a maximumot, amit elvártok tőlük. Ez pedig a Volán-mérkőzés volt, ahol szemre is szép, folyamatos, nézőcsalogató játékkal 5-0-ra nyertünk.
– Közismert, hogy Horváth Gyula az utánpótlás-nevelés területén sem ma kezdte a munkát, mértékadó vélemények szerint ezen a területen is az egyik legjobb szakember. Úgy gondolom, ezt a témakört nem mellőzhetjük. – Az igaz, hogy hosszú ideje testközelből foglalkozom utánpótlás-neveléssel is és ennek fontosságát, nem lehet eleget hangoztatni. Örömmel mondhatom, pozitív változás van nálunk ezen a területen. Rendelkezünk olyan ifjúsági korú játékosokkal, akik már NB III-ban is szerephez jutottak. Közülük is szeretném kiemelni Kakuk Tamást, aki a korosztályos válogatott keret tagja. Ifjúsági csapatunknál még többre értékelem a serdülő csapat tevékenységét. Közülük Mezei Tamást emelném ki, aki szintén a korosztályos válogatott tagja. – Még egy kérdést. A Nagybátony megpályázta a 4. helyet és ugye ez most a tiétek. Mit szólsz ehhez? – Üzenem Sipkó Sándornak, csak nyugodtan. Mire ők odaérnek, addigra mi már az első helyen leszünk!