Kerüljük el az indulatokat, maradjunk a tényeknél. Már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, fontolgatja a SKSE stadion bezárását, mert a gyengélkedő gyár a fenntartás költségeinek anyagi terheit már nem bírja elviselni. A gyár vezetői úgy tervezték, amint az időjárás szigorúbbra fordul, lezárják a fűtést, a vízellátást, ajtóra, kapura lakatot raknak. Akkor azonban meditáltunk, szabad-e az ország egyik legszebb létesítményét, megyénk egyetlen valódi stadionját átadni az enyészetnek. Közben eltelt már néhány hét, s a létesítmény üzemelt, a leghidegebb decemberi, január eleji napokban is volt kinn elegendő fűtés, meleg víz. A megszűnt SKSE-ből kivált új atlétaegyesület és futballklub fizetett a szolgáltatásért. Úgy látszott, minden rendben van, a pályabezárásnál nem eszik olyan forrón a kását, a dolgok mennek a maguk útján.
Úgy látszott. Tegnap azonban kiment a gyárból néhány munkás, és leállították a fűtést. Egy nappal előbb a vizet vették el a sportolóktól. Jelenleg a klubházban, itt vannak az öltözők is, nincs fűtés, nincs meleg víz. Hideg víz sincs. Mindezeket Mecser Lajostól és Kadlót Zoltántól tudtuk meg, akik rosszkedvűen sorolták, milyen következményei lehetnek ennek a szerintük elsietett, elhibázott döntésnek. – Több, mint száz minősített versenyzője van az atlétikai klubnak, többen válogatott kerettagok vagyunk, s most nem tudjuk, mi lesz velünk – panaszkodik Kadlót, aki éppen most tért haza egy hollandiai nemzetközi versenyről, ahol a magyarok közül a legjobb eredményt érte el. – Ilyen körülmények között nem lehet edzeni, mert ha lefutjuk a napi huszonegynéhány kilométerünket, s bemegyünk a hideg öltözőbe, megfázunk, s nem tudunk megfürödni se.
Kadlót munkanélküli, mert megszüntették a sportállását. A segélyből, s a versenyeken kapott pénzdíjakból igyekszik eltartani a családját. Nem ő az egyetlen, Hegyi Judit is hasonló cipőben jár. – Jönnek egymás után a fedett pályás versenyek, s mi nem tudunk edzeni, mert lehetetlenné tették a munkát – folytatta Kadlót.
Mecser Lajos alig talált szavakat. Sajnálja, hogy Salgótarján nem bír fenntartani egy sportpályát. Mi lesz a sok fiatallal? Nem lesz olyan szülő, aki elengedi a gyerekét megfázni, megbetegedni. Jobb az, ha a fiatalok, komoly elfoglaltság helyett, a szemétkosarakat döntögetik fel az utcán? Angyal János, az atlétaklub elnöke szomorúan újságolta, hogy a felnőtt válogatott Kadlót Zoltán és az utánpótlás válogatott Csala Attila máris a távozás gondolatával foglalkozik. A sportolók tehetetlenek. A szolgáltatásért ma is fizetnének, de a gyár pénzért se hajlandó a fűtést és a vizet biztosítani. Suhai Ferenc, a technikai vezető nem fogalmazott visszafogottan. – Nem hiszem, hogy a több százmillió forintos adóssággal küszködő gyárat ez az intézkedés, ez a néhány tízezer forint fogja megmenteni, talpra állítani – méltatlankodott a sportvezető. – Számomra úgy tűnik, hogy bizonyos erők szánt szándékkal teszik tönkre a stadiont, s a benne zajló sportéletet.
Szerettük volna a másik felet is meghallgatni, de a kohászati üzemek vezetői közül Hopka László vezérigazgató távol van, s tegnap Győri Péter műszaki igazgatóval sem tudtunk kapcsolatba lépni. Puffa Sándor, a terület főosztályvezetője nem óhajtott nyilatkozni. Az ügyet napirenden tartjuk. Legközelebb lapunkban szeretnénk a SKÜ vezetőit is megszólaltatni.
