TFSE – Salgótarjáni Kohász 78-87 (39-39), Budapest, Alkotásutca, 100 néző, v: Pázsitka, Bukta. TFSE: Kégel (15), Klucsik (15), Nagy (10), Gottschling (20), Kósa (5). Csere: Borbély (7), Pusztai (1), Telegdy (5). Edző: dr. Zsidegh Miklós. SKSE: Hivrenko (24), Farkas (8), Borók (20), Molnár (10), Földesi (3). Csere: Balogh, Szabó (13), Juhász (6), Fekete (3). Edző: Tatár István. Az eredmény alakulása: 5. perc: 11-13, 8. perc: 16-15, 10. perc: 16-19, 13. perc: 24-27, 26. perc: 41-53, 30. perc: 54-65, 36. perc: 70-79, 37. perc: 75-79. Kipontozódott: Földesi a 27., Molnár a 29. percben.
A tarjániak budavári portyázása alkalmával ki más, mint Molnár szerezte a találkozó első pontját, ezúttal büntetőből. Erre a hazaiak Nagy még nagyobb triplájával válaszoltak. A folytatásban fej-fej mellett haladt a két, eddig nyeretlen együttes. Később a kohászok ragadták magukhoz a karmesteri pálcát, többnyire néhány pontnyi előnnyel meneteltek. S hogy a különbség nem lett nagyobb már a találkozó első szakaszában, azt saját pontatlanságuknak köszönhették. Szokásához híven, nagyszerűen védekezett a SKSE. Meglehetősen keveset dobtak kosárra, főleg kosárba. Sok labdát elszórtak, s nemigen tudták érvényesíteni jelentős magassági fölényüket.
Farkas, aki sérülten is vállalta a fellépést, a 15. perc táján épp a legjobb pillanatban hűtötte le szenzációs hárompontos dobásával a forrni látszó kedélyeket. Adva tűnt a lehetőség, hogy a vendégek tetemes előnyre tegyenek szert. Erre azonban nem került sor. Változatlanul döcögött a hideg hengersor. A játékrész hajrájában már az egyetemisták is elég jól feleltek, az utolsó percben a vezetést is magukhoz kaparintották. A tarjáni csapat örülhetett, hogy döntetlennel vonulhatott pihenőre.
Szünet után a frissiben beállt fiatal Fekete pillanatok alatt berámolt három pontot a fővárosi kosárba. Ezzel jelt adott a többieknek. Földesi bombázott egy fergeteges triplát, s hamarosan tucatnyi pont lett az újonc vendéggárda előnye. A hazaiak szinte dobóhelyzetbe sem jutottak. Pedig ekkor a négy személyivel rendelkező Farkas és Molnár a kispadon kucorgott. Amikor már fellélegezhettek volna a tarjáni szurkolók, akadtak szép számmal a nézőtéren, ismét porszem került a nógrádi gépezetbe. Egymás után két kulcsember kipontozódott és félő volt, hogy még többen is hasonló sorsra jutnak. A támadások sem úgy futottak már, ahogy látni szerették volna a kohászszívű hívek. A végjátékhoz közeledvén a testnevelők négy pontra felzárkóztak.
Ám amikor nagyon kellett, Farkas ismét előlépett. A sokszoros válogatott tarjáni királynak most nagyon a helyén volt a szíve. A nagyszerű Borókkal karöltve, a lélektani pillanatokban idegnyugtató kosarakkal segítette hozzá a SKSE-t első NB I-es győzelméhez. A siker értékét növeli, hogy az egyik legveszélyesebb vetélytárssal szemben, idegenben érte el a kohász gárda. Ezzel megkezdték a felzárkózást.
