A SKSE férfi és női kosárlabdacsapata évtizedek óta a NB II-ben szerepel. Többször karnyújtásnyira voltak a bravúrtól, a NB I-be jutástól. Ennek kivívása azonban nem sikerült. A miértre évek távlatából nehéz válaszolni. Sokkal érdekesebb és fontosabb a jelen és a jövő. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a két együttes edzőjétől, Szarvas Józseftől és Laczkó Sándortól.
– Miként értékelik az 1986-87-es bajnokságot? – Szarvas József: – A pontvadászat nem nyújtott folyamatos versenyzési lehetőséget. Így szakmailag sem lehetett megfelelő munkát végezni. A küzdelemsorozat első szakasza után, majd a rájátszás előtt hosszú volt a szünet. Ez a lebonyolítási rendszer erősen befolyásolta a bajnokság színvonalát. Az első szakaszban ugyan még izgalmasak a mérkőzések, a helyosztók viszont csak az 1-2. helyezetteknek érdekesek, mert a feljutásról döntenek. A középmezőny csapatai amolyan buli meccseket vívnak. Eredményük nem befolyásolja a kiesést és a feljutást. Az alsóház együtteseinek nem kell vért izzadniuk. Ha kieső helyen is végeznek, bennmaradnak a NB II-ben, feltéve, ha egyesületük biztosítja költségeiket. A másodosztály feltöltése mindig gondot jelentett a szövetségnek. – Laczkó Sándor: – Csatlakozom kollégám véleményéhez. Azt még kiegészítésként elmondom, hogy szakosztályvezetésünk úgy döntött nemrégiben: mindkét csapatunkat a NB II középcsoportjába nevezi. Abban bízunk, hogy itt színvonalasabb találkozókat vívunk majd, bár a lebonyolítási rendszer nem változik jelentősen.
– Mennyire elégedettek csapatuk teljesítményével? – Szarvas József: – A női gárdánál nagy változások történtek. Több kulcsjátékos eltávozott tőlünk. Őket nem sikerült megfelelően pótolni. Tehetséges fiatalok vannak, de fejlődésük érdekében többet kellene edzeniük. Hiányzik a csapat esze, egy irányító is, s edzőként én is teljesen magamra maradtam. Nincs segítségem… Egyébként a gondok ellenére teljesítettük célunkat s az első 10 között végeztünk. – Laczkó Sándor: – A férfiaknál a csapat gerince már régóta adott. Hozzájuk csatlakozik évente egy-egy fiatal, tehetséges játékos. Az elmúlt évi bajnokságban váltakozó volt a teljesítmény. A rájátszásban már jól, olajozottan működött a gépezet, s közel álltunk a NB I-be jutáshoz. Sajnos, apróbb fegyelmezetlenségek miatt ezt nem sikerült elérnünk. Összességében a gárda megfelelt az elvárásoknak.
– Melyek a csapatok szereplését hátráltató, illetve segítő tényezők? – Szarvas József: – Egyesületünk a kohászati üzemek segítségével minden feltételt biztosít működésünkhöz. Továbblépésünk, fejlődésünk egyik alappillére az utánpótlás nevelése. Ez a Petőfi Sándor Általános Iskolában beindított sportági osztállyal megoldottnak látszik. Az elkövetkező időszakban a fiatalok versenyeztetésére több gondot fordítunk, azért, hogy folyamatos játéklehetőséget biztosítsunk számukra. – Laczkó Sándor: – Az egyesület a NB I-es szerepléshez is megfelelő feltételeket biztosít. Gondok a játékosok egzisztenciális problémáinak megoldásában mutatkoztak. Ezek megoldásban segítségünkre sietett a bázisvállalat. A férfiaknál az utánpótlás-nevelés kérdése problémás. Csak a kötelezően előírt serdülő és úttörő gárdát működtetjük. E két csapat nem biztosítja megfelelően a játékosokat. Ahhoz pedig, hogy távlatokban gondolkodjunk, az alapokat kellene mielőbb megteremtenünk. Arra, hogy kész, érett játékosokat hozzunk a SKSE-hez, nincs pénzünk.
– Mit várnak az új bajnoki évadtól? – Szarvas József: – Mint már edzőkollégám említette, az új bajnokságot a középcsoportban kezdjük. Reméljük, hogy a költségmegtakarítás mellett, a budapesti és a főváros környéki együttesekkel színvonalas, jó találkozókat játszunk. A csoport létszáma a korábbi 20 helyett 16, így várhatóan az előző évinél is kevesebb meccset vívunk. Biztos, hogy a pontvadászat nem lesz folyamatos. – Laczkó Sándor: – A bajnokság lebonyolítási rendje még nem véglegesített. Annyi bizonyos, hogy az erőviszonyok alapján, a nőkkel együtt, a „B”, azaz a gyengébb csoportban kezdünk. Hogy a csoportmeccsek után mi lesz, hogyan folytatódik a pontvadászat, az, az augusztusi szövetségi ülésen dől el. Csapatom összetétele az elmúlt évihez képest nem változik, így azt remélem, hogy a következő bajnokságban mi is az „A”csoportban folytathatjuk.
A tervek, az elképzelések adottak. Elsősorban a kosárlabdázók hozzáállásán és a mérkőzéseken mutatott teljesítményén múlik, valóra válnak-e az edzők vágyai. Mi azt kívánjuk, így legyen.
