Tizenöt év után az idén először vesznek részt magyar síelők világbajnokságon, január 18. és 27. között, a svájci Seefeldben. A hattagú küldöttségben három salgótarjáni is ott lesz, bár közülük Horváth János sorkatonaként a Bp. Honvéd színeiben indul. A gyengébb nemet a Salgótarjáni Petőfi SE két sífutója képviseli. Őket mutatjuk be most olvasóinknak.
– Hány éves korotokban és hogyan kezdtetek el sportolni? – Bereczki Brigitta: – Én bárnai vagyok, a szüleim tanárok. Apám testnevelést oktat, korábban atletizált, akárcsak édesanyám. Nem akarták, hogy az ő kezük alá kerüljek a helybéli iskolában, ezért Bea húgommal együtt a salgótarjáni Petőfi Iskola akkoriban indult, testnevelés tagozatos osztályába írattak be minket. Eleinte atletizáltam én is, de csak a kislabda dobás ment igazán jól… Galbács Judit: – Állítólag már bölcsődés korom óta nagyon mozgékony gyerek voltam, állandóan futkároztam mindenütt. Annál kevésbé szerettem viszont enni, így az erő nem volt meg a szaladgáláshoz. Így aztán a szüleim a mozgékonyság levezetésére és egészségi szempontból írattak be a Petőfi Iskola testnevelés tagozatára. Negyedikes koromig háromtusáztam, úttörő olimpiai bajnok is lettem három számban, 1977-ben.
– Mikor váltotta fel a síelés az atlétikát? – Bereczki Brigitta: – Hatodikos koromban szólt az iskolában Rákóczi István tanár úr, a testnevelőnk, hogy beindul egy síszakosztály. Akkor leálltam az atletizálással, és áttértem a síre, még nyáron is a görgős léccel gyakoroltam. Már ebben a tanévben országos második lettem sílövészetben az úttörő olimpiai döntőn, egy évre rá Kőszegen sífutásban, biatlonban, az összetett és a csapatversenyben is aranyérmet szereztem. Nyolcadikos koromban itt Salgótarjánban ismételtem, bár a sílövészetben már csak második helyezést tudtam elérni. – Galbács Judit: – Még most sem egészen. Gimnazistaként is benne voltam az országos második 4×800-as síkfutó csapatban, a kismaratonin harmadik helyen végzett társaságban, de egyéni 800 és 1500 méteren is szoktam indulni országos versenyeken. Közben a miskolci téli úttörő olimpián sífutásban első, Gyöngyösön ugyanebben és biatlonban, szintén bajnok, Kőszegen második illetve harmadik, Salgótarjánban aztán sílövészetben és váltóban is első lettem. Számomra nemcsak nyári kiegészítő sport az atlétika, tehát nagyon komolyan veszem a STC után most a SKSE-ben is a közép- és hosszútávfutást.
– Sikerült-e a hazai ranglista élén maradni később is, már versenyzőként? – Bereczki Brigitta: – Már a STC sportolójaként, tavalyelőtt, az öt kilométeres sífutásban ifjúsági bajnok lettem, még serdülőként, tavaly pedig a felnőttek között 20 kilométeres is megszereztem az első helyezést. Közben 1983 végén egyhónapos edzőtáborozáson vehettem részt, Svédországban… – Galbács Judit: – Sífutásban indultam még serdülőként én is az ifjúsági korcsoportban, és mint esélytelenre, nem figyeltek rám a többiek, így sikerült elsőséget szereznem. Tavalyelőtt pedig ifjúsági létemre felnőtt bajnokságot nyertem! Ez a cím persze kötelez, így legutóbb is illett megszereznem az elsőséget…
– Nem lehet könnyű az élsport és a tanulás összeegyeztetése, különösen érettségi előtt. Hogy megy az iskola? – Bereczki Brigitta: – A salgótarjáni Madách Gimnázium testnevelés tagozatos osztályába járok. Az átlagom négyes körüli. Komolyan veszem a tanulást, mert szeretnék a szegedi tanárképző főiskolára jelentkezni, matematika-testnevelés szakra. Szerencsére az iskola vezetői, tanárai nagyon megértők, sokat segítenek ők is és az osztálytársaink is. Most már elkezdődött az érettségi előkészítő, sőt a felvételire is gondolnom kell már… – Galbács Judit: – Osztálytársak vagyunk Brigittával, bár ő matematikából is erősebb edzést kap. Van úgy, hogy reggel 7-re megyünk be, másképp nem tudnánk egyeztetni az időpontokat. Én nyolc éve a Testnevelési Főiskolára készülök, nagyon komolyan veszem. Az elméleti tárgyak mellett a tornát és az úszást is. Voltam Budapesten, a TF felvételi bemutatóján, és bízom benne, hogy elég lesz a négyes átlagom és a sportbeli felkészültségem.
– Hogyan készültetek a világbajnokságra? – Bereczki Brigitta: – Amióta tudjuk, hogy két magyar női versenyző utazhat ki, nagyon tudatosan igyekszünk. Télen-nyáron, szinte mindennap edzettünk, és a legnagyobb kánikulában, a leghidegebb fagyban is ez a célkitűzés tartotta bennünk a lelket. Reméljük, nem vallunk szégyent. – Galbács Judit: – A tavaly év végi idénynyitón és a múlt hét végén is Galyatetőn Brigivel osztoztunk az első két helyen, a válogatóversenyen. Vasárnap megvertük a Vasas-lányokat is. Azóta gyorsasági edzésekkel tartjuk formában magunkat. Talán nem leszünk utolsók Seefeldben.
A sífutó és síugró világbajnokságon január 19.-én lépnek pályára először a nők, azután különböző távokon, másnaponként kerül rájuk a sor. Kevés olyan ország versenyzői lesznek az ellenfelek között, ahol csupán egyetlen, 1000 méter körüli magasságú hegy van. Brigiék számára a puszta részvétel is nagy dicsőség, jó hírverés Salgótarjánnak, a Petőfi SE-nek, egész Nógrád megyének. Sok sikert, lányok!
