A város sporttörténetében mérföldkőnek számító sportpolitikai eseményre került sor hétfőn délután Salgótarjánban. Hét sportkörből megalakult az új városi sportegyesület, melynek neve: STC. Az alakuló közgyűlés előtt hét sportkörben küldöttközgyűlésen mondották ki az egyesülést: a SKSE-nél, a SBTC-nél, a St. ZIM-nél, a St. Öblösüveggyárnál, a St. Építőknél, a St. Dózsánál és a St. Ingatlannál. Az új egyesület – melynek bázisát a város üzemei jelentik -, színe piros-fekete, amely egyúttal Salgótarján színe. A sportkörben tizenhét szakosztályt működtetnek. A küldöttközgyűlésen megválasztották az egyesület vezető szerveit. A társadalmi elnök Fekete Nándor, városi tanácselnök, az ügyvezető elnök pedig Szepesi Antal, testnevelő tanár lett. Az egyesülés napjaiban felkerestünk hat illetékest, hogy mondják el véleményüket a városi sportkör megalakulásáról, és működésének további kilátásairól.
Fekete Nándor városi tanácselnök, a STC társadalmi elnöke: – Megértek a feltételek, sőt a jelenlegi helyzet kikényszerítette a döntést, hogy kívánatos Salgótarjánban egy városi sportkört alakítani. A személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek ugyanis a sportban a IV. ötéves tervben jelentősen javultak. Ennek ellenére versenysportunk a megyék közötti rangsorban az utolsók között foglalt helyet. Ez annak is a következménye, hogy Salgótarján mindig meghatározó volt a megye versenysportjának alakulásában, befolyásolta az eredményeket. Tehát megérett az elhatározás, hogy a versenysport továbbfejlesztésére szervezeti változtatást kívánatos foganatosítani. A sportban végbemenő folyamat korábban már a társadalmi-gazdasági szerkezetben megtörtént. Túlzottan decentralizált volt Salgótarjánban a versenysport és sok a párhuzamosság. A sportközvélemény is minőségi javulást eredményező változásokat igényelt. Ezzel a szervezeti intézkedéssel továbbra is megőrizzük a haladó sporthagyományokat és erre építve egy színvonalas versenysportot produkáló, nagy egyesületet hoztunk létre. Mégpedig széles körű városi összefogással. Egy nyelven kell beszélnünk, a bázisüzemekben, valamennyi munkahelyen, oktatási intézményben, vezetőknek és beosztottaknak, hogy a remélt célt elérjük. Az új városi sportkörben mindenkit szívesen látunk, aki dolgozni szeret, dolgozni akar az új egyesületért. Feltételeink jobbak lesznek a korábbinál. Több mint 14 gazdasági egység bázisán működik, biztos anyagi feltételek mellett. Megnyugtatóan rendezzük a szakemberek, sportvezetők, sportolók egzisztenciális kérdéseit. Hangsúlyozom, hogy a sportközvélemény e szervezeti változtatást ne tekintse csodaszernek, mert az erők összefogásának előnye várhatóan csak hosszú távon jelentkezik. A létesítményeket jövőre még a mostani “gazdák” kezelik. Később megvizsgáljuk egy létesítményi gondnokság létrehozásának lehetőségét. Feladata: valamennyi létesítmény fenntartása és fejlesztése. Bízunk abban, hogy a szervezeti változás a város közvéleményének egyetértésével találkozik, és minden sportszerető ember egyöntetűen támogatja a STC céljainak maradéktalan megvalósítását.
Szepesi Antal ügyvezető elnök: – A korábbi hét sportkörnek több mint hétezer pártoló tagja volt. Reméljük, hogy az új sportkör társadalmi bázisa tovább szélesedik. A tizenhét szakosztályban magasabb színvonalon kívánjuk megoldani a város versenysportjának fejlesztését. A hét volt egyesület vezetői, szakemberei, sportolói zömmel átkerülnek az új sportkörbe. Várhatólag növekszik az edzők, a gazdasági szakemberek száma. Koncentráljuk a szellemi és anyagi erőket. Szeretnénk a meglévő létesítményeket a korábbinál jobban kihasználni. A korábbinál nagyobb összegeket kívánunk fordítani a létesítmények fenntartására, fejlesztésére és újabbak építésére. Az utánpótlás biztosításában a korábbinál több figyelmet fordítunk a koncentrált kiválasztás folyamatára, valamint az utánpótlás rendszeres és magas színvonalú foglalkoztatására. Ehhez a sportért tenni akarók széles táborára, társadalmi összefogására van szükség.
Dr. Lakat Károly, a STC NB II-es labdarúgó csapatának vezetőedzője: – Természetes, hogy a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás jövője foglalkoztatja Salgótarjánban a sportközvéleményt. Kérdések merülnek fel bennem, melyekre mielőbb szükséges választ adni. Berindán, Kanász, Szlivka státuszra vár, hogy szerződést kössünk velük. Szükségünk lenne a nagybátonyi Kardosra is. Pillanatnyilag hosszantartó betegség miatt Kegye és Básti szerződése felfüggesztett. Még nem sokat tudunk mondani a város labdarúgóinak jövőjéről, de remélhetőleg tovább javul. Ez még az átalakulás időszaka.
Girtl József, a SKSE volt elnöke: – Minden társadalomban nagy szerepe, jelentősége van a sportnak. Így van ez ma is hazánkban. Nem mindegy, hogy a magyar sportnak milyen szellemű és képességű utánpótlást nevelünk. A hazánkban korábban végbement koncentrációt, a változásokat a sport átrendeződése, korszerűsítése alig-alig követte. Néhány egyéni sportágban van ugyan fejlődés Salgótarjánban, de a csapatjátékokban – ezen belül a labdajátékokban -, és különösen a labdarúgásban, sok gonddal küzdöttek az utóbbi években a város egyesületei. Az egységes városi sportkör létrehozása minden bizonnyal egy új fejlődési szakasz kezdetét jelenti Salgótarjánban. A városi sportkörben a tárgyi és személyi feltételek célszerű összehangolásával biztosítani kell, hogy a fiatalok a mai követelményeknek megfelelő színvonalon sportoljanak és nem csupán hazai, de nemzetközi színvonalon is kimagasló eredményeket érjenek el. Üdvözölni lehet a döntést, mely szerint Salgótarjánban megalakult a városi sportkör. Remélhetőleg olyan hatékony intézkedéseket foganatosítanak az illetékesek, amelyek az elképzelések megvalósítását segítik. A tennivalók végrehajtását egy emberként kell segítenünk, a minőségi sport fejlődését támogatnunk. Az új sportkörben csak akkor nevelhetünk klasszisokat, nemzetközi hírű sportolókat, ha megfelelő szakmai irányítással készítjük fel őket a versenyekre. Ehhez kifogástalan fizikai képességre, akaraterőre van szükség.
Oláh Krisztina, I. osztályú tőrvívó: – Nem mondanék igazat, ha úgy vélekednék, hogy nem sajnálom azt a sportkört (SKSE), amelynek 1963 óta tagja voltam. Hosszú évek munkája, kudarcok és sikerek fűznek a sportkörhöz. Mégis azt kell mondanom, örülök annak, hogy a város sportéletének irányítását átveszi egyetlen egyesület. Úgy gondolom, ezáltal számos szervezési gond megoldódik, és jobb körülmények között folytathatjuk a szakmai munkát. Remélhető, hogy az új sportkör a szakosztályai számára az eddigieknél jóval nagyobb lehetőséget biztosít. Így jobb eredményeket érhetünk el. Nyilván a javuló körülmények között nekünk, sportolóknak, edzőknek, szakvezetőknek még sikeresebb, még összehangoltabb munkát kell végeznünk. A vívó szakosztályban szeretnénk emelni a szakmai munka színvonalát. Egy új, főfoglalkozású edző beállítása válik szükségessé. Reméljük, támogatják e jogos igényünket, annál is inkább, mert a szakosztály eredményeinek megszilárdítása, sőt fejlesztése ezt megköveteli. Gondolok elsősorban az OB I-es, női tőrcsapatra, amely tavaly került a legmagasabb osztályba, de az idén kiesett. Megfelelő szakemberrel viszont nem elérhetetlen cél számunkra, hogy megkapaszkodjunk az OB I-ben. Ezt szeretnénk elérni az új városi sportkörben, melynek működéséhez sok sikert kívánok.
Hegedűs Géza szurkoló: – Személyes véleményem, hogy az egyesült városi sportkört már korábban létre kellett volna hozni. Az erők ugyanis szétforgácsoltak voltak. Például a SKSE és a SÜMSE atlétikai szakosztálya, külön-külön nem érhetett el olyan eredményt, mint amilyet összefogva produkálhatnak. Szintén kedvező lesz, ha a tekézők összefognak, mert akkor nem csak a NB II-ben, hanem talán még magasabb osztályban is megállhatják a helyüket. Az eredménytelenség miatt már nem lehetett az erők összefogását halogatni. Nem egyének vélt sérelmeit kell figyelembe venni, hanem a város sportjának érdekei az elsődlegesek. A gyenge eredményeknek is köszönhető, hogy a labdarúgáson kívül más sporteseményre kevés szurkoló látogat el. Ott voltam például a színvonalas megyei atlétikai középiskolás bajnokságon, amelyen a hozzátartozókon kívül összesen hét szurkolót láttam. Egy-egy kosárlabda, kézilabda, vagy röplabdamérkőzés is több nézőt érdemelne. Olyat, aki a sportszerű buzdításból is kiveszi a részét. A kibicnek semmi sem drága. Aki bírál, az vegyen legalább annyi fáradságot, hogy megtekintsen egy-egy sporteseményt. Az egyesült sportkörben bizonyára javulnak az anyagi feltételek. A gyenge labdarúgó csapatok helyett lehet egy olyan ütőképes szakosztályt kialakítani, amely a NB I-ben is megállja a helyét. Több labdarúgó magasabb szinten kapta az anyagi támogatást, mint amilyen színvonalon sportolt. Ezen összegeket érdemes lenne a tömegsportra fordítani.
