Hosszú és körültekintő előkészítő munka után hétfőn este megalakult Salgótarjánban, a megyei tanács székházában a megyeszékhely új, egyesület sportköre, a STC. A közgyűlésen jelen volt Géczi János, a MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyettese és Hoffer István, a Nógrád megyei Tanács elnöke. Előzőleg, hétfőn délután, az alábbi egyesületek mondották ki beolvadásukat az új sportkörbe: SBTC, SKSE, St. ZIM, St. Öblösüveggyár, St. Építők, St. Dózsa, St. Ingatlan. A résztvevőket az elnöklő Herczeg István, a városi pártbizottság titkára, az előkészítő bizottság tagja köszöntötte. Ezután emelkedett szólásra Fekete Nándor, a városi tanács és az előkészítő bizottság elnöke.
Bevezetőként hangsúlyozta, hogy Salgótarján és Nógrád megye sportéletének rendkívül jelentős eseménye az alakuló közgyűlés. E közgyűléssel lezárult az év eleje óta tartó elemző munka és megalakult megyénk legnagyobb, de országosan is az első 25 közé tartozó sportegyesülete. Ezzel megteremtődött annak lehetősége, hogy a verseny- és tömegsport új alapokra helyezésével minden eddiginél eredményesebb munkát végezhessenek. Nógrádban, így Salgótarjánban is évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak a testnevelésnek és a sportnak. A sport jelentős társadalmi tényezővé vált. Nagy tömegek érdeklődnek iránta és a város lakosságának több mint a fele aktívan kötődik a sporthoz. Különösen az utóbbi években a párt- és állami vezetés biztosította a fejlődés zavartalan feltételeit, megfelelő politikai és állami döntéseket hozott. E döntések alakították a megye és a város sportpolitikáját.
A hosszú időn át elért sikereket azonban mostanában már nem tudta a város sportköreinek többsége produkálni. Az 1960-as évek elejétől a tömegsport országos átlagot meghaladó fejlődése mellett Salgótarján versenysportja egyre inkább elmaradt az országos fejlődés ütemétől, és a lehetőségektől. Leszűrték, hogy az országos és a megyei sportpolitikai elvek, célok, tervek a gyakorlati munkában nem jutottak kellően kifejezésre és nem volt elég hatékony az e célokat szolgáló társadalmi összefogás sem. Ez veszélyeztette az egész megye eredményességét, hiszen Salgótarjánban van az egyesületek 20 százaléka, a sportköri tagok 36 százaléka és a sportolók negyedrésze. A városban a testnevelés és a sport feltételei lényegesen kedvezőbbek a megyei átlagnál. Salgótarjánban található a legtöbb szakember, testnevelő, edző, sportvezető, a legtöbb és legkorszerűbb létesítmény, legjobb a sportfelszerelésekkel való ellátottság és legjobbak a pénzügyi feltételek.
E kedvező feltételekben rejlő lehetőségeket azonban nem sikerült kiaknázni. Aminek elsősorban az, az oka, hogy Salgótarján sportjában rendkívül kedvezőtlen volt a szerkezet, több területen indokolatlanul párhuzamos munka folyt, szétforgácsolódtak az erők, sőt néhány sportágban – labdarúgás, ökölvívás, asztalitenisz, röplabda -, jelentős visszafejlődés történt. A város jelentős egyesületeinek bázisai minden erőfeszítésük ellenére az 1960-as évek végétől már nem voltak képesek egyedül biztosítani az évről évre növekvő követelményekhez szükséges feltételeket. Gondot okozott a pénzeszközök előteremtése, a sportolók elhelyezése és a szakember ellátottság. A különböző sportágakban kialakult párhuzamos tevékenység sokszor indokolatlan rivalizálást eredményezett. Az eddigi szervezeti keretek, a szemléletbeli gondokkal párhuzamosan megnehezítették az iskolai testnevelés, a tömegsport és a versenysport egymást kiegészítő egységes rendszerének kialakulását.
Országos és nemzetközi tapasztalatok igazolják – hangsúlyozta Fekete Nándor -, hogy színvonalas, országos szinten is eredményes minőségi sport napjainkban csak ott bontakozhat ki, ahol koncentrált, egybehangolt munka folyik. Ahol az alapvető olimpiai sportágakban, a labdajátékokban, az iskolai testnevelésben, az utánpótlás kiválasztásában és nevelésében, a jól szervezett tömegsportban széles alapokat biztosítanak a tehetségek felkutatásához, tehetségük teljes kibontakoztatásához. A fennálló feszültség, a város társadalmi életének fejlődése, gazdasági szerkezetének változása, a feltételek javulása, a teljesítmények színvonalának világméretű emelkedése és a közvélemény igénye lehetővé és szükségessé tette egy erős, országos méretekkel mérve is nagy sportegyesület megalakítását. Városi és megyei összefogással, Salgótarján ipari üzemeinek, intézményeinek és egyéb munkahelyeinek támogatásával kell a versenysport bázisát megteremteni.
A Salgótarjáni Torna Club megalakulásától és működésétől azt várja a sportszerető közvélemény, hogy keretei között szilárd elvi alapokon nyugvó sportpolitikával, tervszerű, fegyelmezett munkával, nyugodt légkörű, kiegyensúlyozott és eredményekben is magas színvonalú sporttevékenység bontakozzon ki. Az új sportegyesületben szükséges megteremteni az olimpiai sportágak dinamikus fejlesztését, hogy felzárkózzunk az országos színvonalhoz. Az egyesületben 12 olimpiai sportágat kiemelten fejlesztve összesen 17 sportág 3000 sportolójának működési feltételeit kell biztosítani. Emellett a sportkörnek kell megoldani a fúziókban résztvevő hét munkahely és az önálló sportkörrel nem rendelkező, de az egyesületet támogató munkahelyek tömegsportjának szervezését, koordinálását. Az előkészítő bizottság nevében kívánom, hogy a Salgótarjáni Torna Club működését, a piros-fekete színeket mind több sportsiker kísérje – mondotta végezetül Fekete Nándor.
A küldöttközgyűlés küldötteinek írásban kiadott alapszabály tervezet is tartalmazta a javaslatot az egyesület megalakulására és a város hagyományainak figyelembevételével, Salgótarjáni Torna Club elnevezését. Az egyesület színéül a város színét, a piros-feketét javasolta. A hagyományokat ápolva biztosítják a jogfolytonosságot és alakulási évként a város első sportkörének alakulását, 1901-et tekintik.
A vitában felszólalt Géczi János, Szilágyi Dezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártbizottságának titkára, Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója és dr. Szatmári István. A vitában elhangzottakat Fekete Nándor foglalta össze. Ezután a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta az új egyesület megalakulását, alapszabályát, fegyelmi szabályzatát, majd Szunyog Tibor MTSH elnök előterjesztésében sorkerült a vezető testületek megválasztására. Megválasztották a 33 tagú elnökséget és a 11 tagú intéző bizottságot. A sportkör társadalmi elnöke Fekete Nándor, városi tanácselnök lett. Megválasztották az öt társadalmi elnökhelyettest, az ügyvezető elnök pedig Szepesi Antal testnevelő tanár lett.
