Ebben az esztendőben, sorrendben harmadízben került megrendezésre Salgótarjánban, a városi szövetség rendezésében a Kenyeres Géza sakkemlékverseny. A verseny kapcsán idézzük fel a névadó, Kenyeres Géza alakját. A megye egyik legkiválóbb játékosa 1910-ben született és már fiatalon, 20 éves korában megcsillant tehetsége, amikor Budapesten, a főiskolás bajnokságon az előkelő 3. helyen végzett. Olyan, később jeles sakkozókat előzött meg, mint Barcza Gedeon, vagy Szily József. Hamarosan Balassagyarmatra került, s így nem volt alkalma erős versenyeken indulni. Bár távol élt a fővárosi pezsgő sakkélettől, mégis nagy szenvedéllyel, odaadással játszott a megyei versenyeken, és a megye egyik legerősebb játékosának bizonyult. Öt alkalommal nyert megyei bajnokságot, többször képviselte Nógrád színeit az országos elődöntőkön. Amikor a SKSE sakkcsapata bekerült a NB II-be, Kenyeres Géza is rögtön felismerte, hogy a legjobbak között a helye, s ezután öt éven át játszott a csapat éltábláinak valamelyikén. Játéka mély volt, és elsősorban a kombinációs stílus jellemezte. Mindennél többet mond ponteredménye a Maróczy CSB-ben, ahol 35,5 pontot szerzett az öt év során. Mint levelező sakkozó is több kiváló eredményt ért el. Így a francia szövetség által kiírt Evrard-Delannoy Kupa csapatversenyen, mint a SKSE tagja öt játszmából 4 ponttal a csapat egyik legeredményesebb versenyzőjének bizonyult.
Mindamellett, hogy a SKSE színeiben játszott, fáradhatatlanul szervezte Balassagyarmat sakkéletét, és döntő érdemei vannak, hogy ebben az időben élénk sakkélete volt az Ipoly-parti városnak. Szerény magatartásával, figyelmes és sportszerű játékával elismerést és tiszteletet vívott ki sporttársai körében, Nógrádban és a megye határán túl. Ereje teljében volt, Szegeden még győzelemhez segítette csapatát, amikor hazafelé hirtelen rosszullétről panaszkodott. Nehéz volt elhinni, hogy a rátörő betegség nem engedi többé asztalhoz ülni. Ötvenhét évesen távozott a sakkozók népes táborából.
Az idei emlékversenyen rendkívül erős mezőny indult. Nem volt még példa, hogy nyolc mesterjelölt és négy csillagos első osztályú játékos játsszon együtt nógrádi versenyen. Ez csak emelte a III. Kenyeres Géza sakkemlékverseny rangját.
A végeredmény a következő: 1. Szokács László mj. (SKSE) 9 pont, 2. Ponyi Attila mj. (SBTC) 8 pont, 3. Sulyok Sándor mj. (SKSE) 7,5 pont, 5. Gál Gábor mj. (SKSE) 7 pont, 6. Czakó Béla csillagos I. (SKSE) 5 pont, 7. Kánya Zoltán csillagos I. (SKSE) 5 pont, 8. Balázs József mj. (SKSE) 5 pont, 9. Klepej József mj. (SKSE) 4,5 pont, 10. Pethő Gáspár csillagos I. (SKSE) 3 pont, 12. Tóth Pál csillagos I. (SKSE) 2,5 pont. Egyenlő pontszám esetén a több győzelem, majd az egymás elleni eredmény döntött. A mesterjelölti cím szerzéséhez és erősítéséhez hét pont kellett.
