Sífutásban sok függ a viaszolástól. A vidéki szakosztályok panaszkodnak, hogy a legjobb viaszoló szereket a fővárosi klubok kapják. Vajon egyedül ez a tartozéka a jó szereplésnek? Nem! Más is kell. Olyan tulajdonságok, amelyek talán egyik sportágban sem szükségesek. Az országos síbajnokságon a 30 km-es futásban a szakemberek elkönyvelték az Újpesti Dózsás Holéczy győzelmét. A tarjániakra senki sem gondolt. A szakosztály titokban bízott abban, hogy az idén ebben a számban sikerül „betörni” a legjobbak közé. Sikerült. Benkő János ragyogóan futott és mindössze két másodperccel került a győztes Erdős mögé. A mezőny végén induló Vígh az esélyes Holéczyt hagyta „állva” és hetediknek érkezett a célba. A csapat harmadik embere Girtl László – bár a 20. helyet szerezte meg -, jó köröket futott és élete legjobb idejét érte el ezen a távon. Nagy volt az öröm a SKSE síelőinek táborában. Csapatban megszerezték a 3. helyet, s ez azt jelentette, hogy több fővárosi klubot is maguk mögé utasítottak.
A szakosztály két I. osztályú sportolója Benkő János és Vígh Árpád. Eredményük, munkájuk külön fejezetet érdemel. Benkő ifjúsági kora óta tagja a válogatott keretnek. Kilenc éve versenyez, huszonkét éves, az Acélárugyár GSZ üzemének vésnöke. Még ifjúsági korban magyar bajnokságot szerzett. Járt már az NDK-ban, Lengyelországban és Ausztriában, mint a magyar válogatott tagja. Vígh idősebb Benkőnél, huszonnyolc éves. Foglalkozása bányász. Hat éve versenyez, és három műszakban dolgozik a szénfal mellett Király-tárón. Több nemzetközi versenyen indult, s szereplésére az idén tette fel a koronát a 15 km-en megszerzett 9., és a 30 km-en elért 7. helyezésével. Mi a siker titka? Benkő János csak ennyit mond: – Edzés télen és nyáron. Azután beszélni kezd a téli felkészülésekről, a tornatermi munkáról, s arról, hogy másra nem is igen jut idejük, mert ez a sportág szinte minden szabadidőt elvesz. Nézem Benkőt. Termetre és fizikumra látszólag nem is sportoló, mégis az a hihetetlen szívósság, az a nagy akaraterő, aminek eredményeit köszönheti, mind a szorgalom, a rendszeresség eredménye. Ez a sportág sokoldalúságot kíván a versenyzőktől. A szívásság, az állóképesség megszerzése nem megy egyik napról a másikra. A SKSE síelői minden lehetőséget felhasználnak, hogy versenyezzenek. Nyáron is ezt teszik. A Benkő, Vígh, Vincze, Girtl összeállítású MHS csapat az országos összetett honvédelmi versenyen kétszer nyert országos bajnokságot. Szeretik ezt a fajta versenyzést is. Nehéz terepen, 3000 méteres távon különböző akadályokat kell leküzdeniük. Kétszer végeztek az első helyen a II. korcsoportban, s az idén újból elindulnak. Girtl László civilben a SKSE gyaloglója. A 10 km-es gyaloglásban az országos ranglistán 2. helyen áll. Nincs megállás. A jó eredményekhez egész évben dolgozni kell.
Meglepett, amikor Sulyok János, a szakosztály intézője arról tájékoztatott, hogy mintegy 15 (!) aktív versenyzője van. A futók Benkő, Vígh, Vincze, Girtl L., Girtl Gy. mellett a lesikló Juhász, Longauer és Máthé nevét kell említeni. Az ifjúságiak közül az utóbbi időben Molnár, és Félegyházi értek el szép eredményt. Hol vannak a többiek? Ha egy téli napon kilátogatunk a környező hegyekbe, bizony nem egy síelőt láthatunk. Mégis miért az idegenkedés? Tavaly a megyei középiskolás síbajnokságon Salgón több száz induló izgalmas, jó versenyt vívott. Az idén már nem sikerült úgy a verseny. Kevesebben jelentkeztek. Hegyi István edző azt mondja, hogy amikor pár évvel ezelőtt Benkő kezdett, akkor is volt vagy húsz fiatal, de közülük csak Benkő maradt meg. Az igazság, hogy egy kicsit félnek a fiatalok a kemény munkától. Inkább Szórakozásból űzik ezt a sportágat. Nyáron a labdajátékok felé kacsintgatnak. Hangsúlyozni kell, hogy nem lehet ezt a sportágat túlságosan korán kezdeni. Már általános iskolában fontos, hogy megkedveltessék a testnevelő tanárok a diákokkal. A SKSE szakosztályában kevesen vannak, de az eredmény önmagáért beszél, hiszen a klubok közötti országos versenyben a vidék legjobbja a tarjáni együttes. Azért elgondolkodtató, hogy „szezonban” január hónapban a sí-állomásról mindössze három pár lécet kölcsönöztek. Ennyi síelő lenne? Nem. Többen vannak, de valahogy nagyobb propaganda kellene ennek a sportágnak. A kölcsönzési díj csekély. Egy napra öt, egy egész szezonra 80 forint. A természetbarát szövetség és a különböző egyesületek élhetnének a lehetőséggel. Az Acélárugyárban hagyományai vannak a sísportnak. Hivatalos országos bajnokságon csak 1945 után indultak a SKSE versenyzői. Az első siker 1948-ban született, amikor 4×10 km-es túraléces váltóban a Hegyi, Bagyinszki, Vlacsil, Kovács összeállítású tarjáni csapat a 3. helyen végzett. Azóta több országos versenyen igazolták jó hírnevüket a kohászok. A sportág az utóbbi években megkapta a vállalattól azt a támogatást, ami elengedhetetlen a jó eredményekhez. Régen többen voltak, de most minőségben messze túlszárnyalják az elmúlt éveket. Hangonyi János 1963-ig edzősködött a szakosztálynál, tőle Hegyi István vette át a stafétabotot. Segítőtársai Vlacsil Ferenc szakosztályvezető és Sulyok János intéző. A sí idény végeztével munkájukhoz, a versenyzők eredményeihez csak gratulálni tudunk.
