Az 1953.-as évben a Vasas gyengébben szerepelt a vártnál. A labdarúgók a NB II keleti csoportjában váltakozó sikerrel szerepeltek. Az év elején igen gyenge eredményeket értek el. Ebben igen nagy szerepe volt a pályahiánynak is, hiszen nem tudtak kellően felkészülni az egyes mérkőzésekre. De baj volt a csapatszellemmel is. Egyes játékosok többet engedtek meg maguknak, mint amennyit szabad lett volna. Ez azonban rányomta bélyegét a csapat eredményeinek alakulására. A nyári szünet alatt a csapattól megvált a labdarúgók több tehetséges tagja, Klaiban. Bíró, Ruzsinszki és edzője, Takács Dániel is, azonban az őszi szereplésük mégis jobban sikerült. Sokáig nem volt edzője a csapatnak, míg azután Sütő József került a Vasashoz, akinek munkája nyomán váratlan jó eredményt értek el és a már kiesés szélén lévő csapat biztosan elkerült a veszélyes zónából.
Az ökölvívás vonalán sem úgy szerepeltek a Vasas fiúk, ahogy azt várta a nagy szurkolótábor. E szakosztály sem úgy fejlődik, mint azt az utóbbi években megszoktuk. Sokáig az edzőkérdés hátráltatta a szakosztály munkáját. Ez az idő igen nagy hátrányt jelentett a fiúknak. De még versenyek hiánya is nyomot hagy a versenyzők fejlődésének további útjában.
Az atlétikai szakosztály is igen mostoha körülmények között dolgozik. Az ő munkájukat is igen hátráltatja a pályahiány. Ez azonban meg is látszik az eredményeken, bár általában ők szerepeltek a legjobban a Vasas Sportkör szakosztályai közül. Girtl Emma személyében országos válogatott versenyzőt is adtak a magyar sportnak. A súlyemelő és birkózó szakosztályok az idén igen keveset hallattak magukról. Pedig nekik nincsenek edzési nehézségeik, mert a tornaterem rendelkezésre áll, csak jobb szervezőmunkát kellene bégezni az üzem dolgozói között és megkedveltetni a fiatalokkal ezt a két sportágat is.
A kosárlabda szakosztály tagjai is váltakozó sikereket értek el az utóbbi időben. Itt is bajok vannak az utánpótlással. Baj van, mert a régebbi csapat tagjai lassan kiöregednek és abbahagyják a sportág űzését és utánpótlás nincs a Vasasban.
A sakkozók és az asztaliteniszezők az utóbbi évben nem igen rendeztek versenyeket, amelyeken tanúságot tettek volna az eddigi fejlődésükről, vagy ahol fel tudták volna hozni a tehetséges versenyzőket. A tekézők az idén igen aktívan dolgoztak, sok versenyen vettek részt és igen jó eredményeket értek el, mind a csapatversenyben, mind az egyéni számokban.
A vívószakosztály szereplése is igen örvendetes. Ebben úgy az edzőnek, mint a szakosztály vezetőségének nagy szerepe van. A fiatalokkal igen jól foglalkoznak és ennek a munkának a gyümölcse, meg is mutatkozik a versenyzők eredményében. Ha továbbra ilyen jó munkát végeznek, akkor hamarosan országos viszonylatban is komolyabban kell számításba venni a salgótarjáni vívók fiataljait.
A lövész szakosztály igen aktív munkát végez és jó eredményeinek híre immár bejárta az egész országot. Décsei elvtárs vezetése és irányítása mellett egyre jobban fejlődik a női és a férfi csapat. Az egyéni és csapatversenyeken is szép eredményeket érnek el az acélgyári lövészek.
A Vasas Sportkör az 1953. évi tervét igen szép eredménnyel teljesítette, azonban a minősítés vonalán már nem értek el ilyen jó eredményt. Ezen a téren is nagyarányú javulást várunk a Vasas Sportkörtől. Az 1954.-es esztendőben mind a MHK munkát, mind a minősítési tervük teendőit tervszerűen, az egész évben egyenletesen kell végezni, és akkor nem lesz szükség az év végi hajrára, hogy a lemaradást be kelljen hozni. A sportkör vezetősége, az itt felsorolt hibák, és hiányosságok kiküszöbölésére vegyen irányt, és az elkövetkezendő évben még tervszerűbb munkával igyekezzen feladatának eleget tenni. Mindenekelőtt a legfontosabb feladata kell, hogy legyen, a MHK-n keresztül az üzem dolgozóinak még nagyobb arányú bevonása a sportba, mert csak így tudják biztosítani a szakosztályok számára az utánpótlás megteremtését, és csak így tudják a sportkör számára előírt feladatokat teljesíteni.
