Elhangzott Radio Focus FM 100.4 Salgótarján 2012. szeptember 27-én.
„Gyöngyös együttese nyerte az idei, immár ötödik alkalommal meghirdetett Dicse András öregfiúk labdarúgó kupasorozatot. A bajnokság záró körében a gyöngyösi gárda Salgótarjánban, a Szojka Ferenc Stadionban lépett pályára, ahol a házigazda SKSE együttesét verte 3-1-re. A torna második helyén a fülekpüspökiek zártak, míg az SKSE a harmadik lett. Az SKSE – Gyöngyös összecsapás egyébként egyperces gyászszünettel kezdődött, a csapatok a hazaiak hosszú betegség után elhunyt menedzserére, a 70 éves Pálmai Józsefre emlékeztek. Pálmai Józsefet ma délután négy órakor helyezik örök nyugalomra a salgótarjáni régi temetőben.”
Megjelent Nógrád Megyei Hírlap 2012. szeptember 26-án.
„Gyöngyös nyerte a kupát. Az SKSE öregfiúk labdarúgó csapata az idén is megrendezte az alapítójáról elnevezett kupasorozatot az V. Dicse András Kupát, amelynek utolsó mérkőzését játszották le szombaton Salgótarjánban, a Szojka Ferenc Stadionban. A kupasorozat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával valósult meg. A mérkőzés egyperces gyászszünettel kezdődött, a hazaiak héten elhunyt menedzsere Pálmai József emlékére. SKSE öregfiúk – Gyöngyös Prompt ’94 BK 1 – 3 (1 – 2). Vezette: Marcsok, Ágoston. Góllövő: Tőzsér Zs. Illetve Szénási, Kovics, Tóth. SKSE öregfiúk: Szikora – Fejes, Németh Zs. (Hornyák), Ornyik, Rigó – Chován, Forgács (Gaál), Kiss (Bencsok), Kiska – Tőzsér Zs., Tőzsér F. Menedzser: Pálmai József (†), Pünkösdi József. Gyöngyös: Szén – Kávási (Szelényi), Tóth, Huszár, Gambár – Pesti, Kovács, Kovics, Juhász (Jakab) – Ferencz, Szénási. Csapatvezető: Jakab Gábor. Korábbi mérkőzésen: Fülekpüspöki – Gyöngyös 3-2. Végeredmény: 1. Gyöngyös 7 pont, 2. Fülekpüspöki 7 pont, 3. SKSE öregfiúk 3 pont.
Pálmai József 1942. december 10-én született Salgótarjánban, tősgyökeres acélgyári gyerek volt, egyetlen munkahelye is az acélgyárban volt. A labdarúgással már 9-10 éves korában megismerkedett és a sport élete végéig elkísérte. 1958-ban került az SSE ifjúsági csapatához, a Salgótarjáni Kohász NB III-as csapatában 1959. augusztusában, 17 évesen mutatkozott be először. A katona-évek kivételével más csapatban nem is játszott, szíve örökké a Seséért dobogott. Az aktív labdarúgás befejeztével az egyesület szakosztályainál a szakmai vezetésben vállalt szerepet. 1977-ben labdarúgó kortársaival megalakították az SKSE öregfiúk csapatát. A csapatnak aktív tagja, majd az 1990-es évek közepétől meghatározó, vezető személyisége volt. Barátai, sporttársai, ismerősei tisztelték és szerették közvetlenségéért, segítőkészségéért. Hosszú, türelemmel viselt betegség végén, 70 évesen ragadta el a halál. Emléke szívünkben örökké él!”
